Pöstyén városa

Pöstyén (szlovákul Piešťany, németül Pistyan,[Bad] Püschtin, lengyelül Piszczany) város a mai Szlovákiában. 2001-ben 30606 lakosából 29475 szlovák volt.

Fekvése

Nagyszombattól 32 km-re északkeletre, a Vág partján fekszik. A Nagyszombati kerület Pöstyéni járásának székhelye. Gyógyfürdőiről nevezetes. Koszorány tartozik hozzá.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a melegforrások körül már az őskorban éltek mammutvadászok. A város környékén került elő Szlovákia egyik legjelentősebb őskori emléke a Moraváni Vénusz.

Már a rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 °C-os meleg, iszapos forrásait. A település első írásos említése "Pescan" alakban 1113-ból a zoborhegyi bencés apátság birtokainak leírásából származik. A 13. század végétől 1321-ig Pöstyén is Csák Máté uralma alá tartozott. Halála után a birtok a királyé lett. Eztán Pöstyén királyi birtok, részben pedig Temetvény várának uradalmához tartozott. 1348-ban Nagy Lajos király a temetvényi uradalmat hívének, Kont Miklós magiszternek adta. A család kihalása után II. Lajos királytól a Thurzók szerezték meg. A középkorban a gyógyulni vágyók a források körül ásott, faágakkal megerősített, szalmával bélelt gödrökben üldögéltek. Gyógyvizéről elsőként Wernher György tudósított 1549-ben kiadott Magyarország csodálatos vizei című művében. Gyógyvizének és iszapjának gyógyászati alkalmazását Johannes Crato von Krafftheim orvos 1571-ben kiadott művében jellemezte. 1720-ban III. Károly király a birtokot a galgóci uradalommal az Erdődyeknek adta. A 18. századi fából épített fürdőházakat az 1813-as árvíz elpusztította. 1820 körül építette fel Erdődy János az első kőből készült fürdőépületet klasszicista stílusban. Ő építtette ki a fürdő parkját is. A fürdő Winter család általi bérbe vétele 1888-ban, egyben annak nagymértékű felvirágoztatását is jelentette. A Winter család további fürdőházakat, gyógyszállókat épített, s a fürdő az országhatárokon túl is elismert lett. Az I. világháború sebesültjei ellátására szanatóriumot létesített. A környék néphagyományának és arheológiai leleteinek bemutatására 1928-ban múzeumot hozott létre. A fürdőt 1939-ben államosították. A II. világháború idején a Winter családot koncentrációs táborba deportálták.

1910-ben 7379 lakosából 5234 szlovák, 1440 magyar és 593 német volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásának székhelye volt.

Nevezetességei

Erősen radioaktív gyógyvize, mellyel reumát, idegbántalmakat gyógyítanak
A 11. század végén épült gyetva utcai egykori kegytemplom. A közelében lévő szentkút ősrégi kegyhely, eredete valószínűleg még a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. 1772-ben a templomot villám sújtotta, 1813-ban árvíz pusztította és ezután már nem építették újjá. 1835-ben az ősi kegyszobrot átvitték az 1832-ben épült új plébániatemplomba, ahonnan eltűnt.
A város főterén álló, 1832-ben épült plébániatemplom
A Vág folyón átívelő sétahíd 1931 és 1933 között épült.
Az egykori johannita kolostor romjai.
Evangélikus temploma.