Történelmi városok Szlovákiában
Nyugat-Szlovákia
POZSONY
Pozsony (szlovákul Bratislava) Szlovákia fővárosa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik.
RÉVKOMÁROM
A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése. A XVIII. században a város a gabonakereskedelem és a céhes ipar országos jelentőségű központjává vált. 1745-ben Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte. 1763-ban és 1783-ban nagy erejű földrengés sújtotta. A napóleoni háborúk hatására a bécsi udvar felújíttatta a komáromi erődöt és elhatározta, hogy 200 ezer katona befogadására is alkalmas erődrendszerré építi ki.
NYITRA
Nyitra az egyik legrégebben alapított település Szlovákia területén. A 7 dombra épült város egy igazi régészeti paradicsom. Gazdag múltját ismerve méltó testvérvárosa Veszprémnek, a királynék városának. Az ősi település ismert volt már a római korban. Később szláv központtá vált. A 8. és a 9. század fordulóján itt alakult meg a független Nyitrai Fejedelemség, élén Pribina fejedelemmel. Ö volt a szlávok első ismert fejedelme, a szlovákság őt tartják elődjüknek. Pribina fejedelem utasítására épült az első keresztény templom mai Szlovákia területén 828-ban. Nyitra 880-ban már püspökség székhelye, a Nagymorva Birodalom keleti fővárosa. Ekkor említik először írásban Nitra néven.
PÖSTYÉN
Pöstyén (szlovákul Piešťany) városa és gyógyfürdője a Vág folyó partján terül el. Megközelítőleg 32 km távolságra fekszik Nagyszombattól északkeleti irányban. A régészeti leletek tanúsága szerint a melegforrások körül már az őskorban éltek mamutvadászok. A város környékén került elő Szlovákia egyik legjelentősebb őskori emléke a Moraváni Vénusz. Már a rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 °C meleg, iszapos forrásait. A 13. század végétől 1321-ig Pöstyén is Csák Máté uralma alá tartozott.
TRENCSÉN
Trencsén (szlovákul Trenčín) város a mai Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület központja. A város megközelítőleg 120km távolságra terül el Szlovákia fővárosától, Pozsonytól, északkeleti irányba. Nagyszerű, központi fekvésének köszönhetően itt épült a Trencséni vár is. Először 179-ben említik Laugaricio néven, amikor Valerius Maximus római serege idáig üldözte a megvert kvádokat. Vára a Vág jobb partján, 260 méter magas hegyen áll, ez a Felvidék egyik legnagyobb vára, amely 1069-ben már állt. A város sokéves tapasztalattal rendelkezik kiállítások, rendezvények terén is, a divat városaként is emlegetik.
NAGYSZOMBAT
Nagyszombat (szlovákul Trnava) Szlovákia ötödik legnagyobb városa és a Nagyszombati kerület székhelye. Számos templomának köszönhetően Kis Róma-ként vagy a Felvidék Rómájának is hívják. Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik, a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében. Írásban először 1211-ben, az Esztergomi Érsekség levelében említik. 1238-ban Zumbotel néven merül fel. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák Trnava a szláv trn = tüske főnévből származik. Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott kereskedőhely volt, mely fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült meg.
Közép-Szlovákia
BESZTERCEBÁNY
Besztercebánya (szlovákul Banská Bystrica) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület és járás székhelye. Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik. A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost a németek alapították a 12. században. 1263-ban említik először Byzterchebana néven. Városi jogait IV. Bélától kapta, aki az elpusztult települést türingiai szászokkal telepítette be.
SELMECBÁNYA
Selmecbánya egykor a nemesfémbányászat, a bányaipar és a bányászati tudomány és technika oktatásának egyik legjelentősebb európai központja volt. A város iskolái is ismertek voltak az egész kontinensen. Már 1238-ban városi rangra emelték és bányászati jogot kapott, de maga a bányászat és az ércek feldolgozása - elsősorban arany és ezüst - egészen a bronzkorba nyúlik vissza. A középkorban sok német bányaszakember érkezett Selmecbányára, akik új, progresszív ismeretekkel rendelkeztek az ércbányászat terén. Mária Terézia 1735-ben kiadott dekrétumával megalapította a városban az első bányászati főiskolát, amely az egyetlen ilyen típusú főiskola volt a világon.
Kelet-Szlovákia
KASSA
Kassa (szlovákul Košice) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. A település ősidők óta lakott hely, ahol a 13. században hospesek telepedtek le. A várost először 1230-ban, erődítményeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá veszi a Csák Máté-párti várost. 1347-től szabad királyi város.
BÁRTFA
A várost lengyel cisztercita szerzetesek alapították a 12. században az ősidők óta lakott helyen. Írásban először 1241-ben említik. A tatárjárás szenvedései után németek telepedtek meg a városban. Szabad királyi város címet I. Lajos királytól kapott. A Lengyelországba vezető út élénk kereskedelmet tett lehetővé. Bártfa egyike volt a 8 tárnoki városnak. A legfontosabb királyi városok, amelyeknek az önálló bíráskodás is kiváltságaik közé tartozott. Ezek a 15. sz. végén Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Bártfa és Eperjes voltak, valójában a leggazdagabb városok tartoztak ide.