Bártfa városa

A várost lengyel cisztercita szerzetesek alapították a 12. sz.-ban az ősidők óta lakott helyen. Írásban először 1241-ben említik. A tatárjárás szenvedései után németek telepedtek meg a városban. Szabad királyi város címet I. Lajos királytól kapott. A Lengyelországba vezető út élénk kereskedelmet tett lehetővé. Bártfa egyike volt a 8 tárnoki városnak (A legfontosabb királyi városok, amelyeknek az önálló bíráskodás is kiváltságaik közé tartozott. Ezek a 15. sz. végén Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Bártfa  és Eperjes  voltak, valójában a leggazdagabb városok tartoztak ide). 1435-ben Hunyadi János a város közelében verte meg Talafusz huszita kapitány seregeit. A városban, ahol 1439-től misztériumjátékokat tartottak, nyomda is működött. 1440-ben a elfoglalták a husziták. A 16. sz. elején a város polgárai áttértek az evangélikus hitre. A külföldet is bejárt Leonard Stöckel, a városbíró fia, 1539-ben a városi iskolát wittenbergi mestere, Philipp Melanchthon német humanista, Luther Márton legközelebbi munkatársa elvei szerint humanista gimnáziummá fejlesztette. 1590-ben a felföldi lutheránusok itt tartották egyik zsinatukat. Bártfa a vászonszövéséről is ismert volt messze földön. A 17. sz.-ban háromszor, majd 1710-ben is pestis pusztított. 1686-ban és 1774-ben leégett. Az 1670-es és 1680-as években többször pusztították császári és kuruc csapatok. A város ezeket a csapásokat már nem tudta kiheverni, fokozatosan jelentőségét vesztette. Ehhez jelentősen hozzájárultak Lengyelország felosztásai is. 1878-ban újra tűzvész pusztította. Az első világháború alatt az oroszok 1915-ben idáig nyomultak előre.

1910-ben 6578 lakosából 2571 szlovák, 2179 magyar és 1617 német volt. 1919 nyarán a Magyar Tanácsköztársaság hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától. Az Első bécsi döntés a várost nem érintette. A második világháború végén Bártfát is komoly veszteségek érték. A második világháború után több lakótelep is éoült, szerencsés módon a történelmi városmagon kívül.

Lakosainak száma 33.000.

Bártfa történelmi központja 2000-ben került fel az UNESCO Kulturális és Természeti Világörökségének listájára (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization).