Nagyszombat városa

Nagyszombat (szlovákul Trnava, németül Tyrnau, latinul Tyrnavia) Szlovákia ötödik legnagyobb városa. A Nagyszombati kerület székhelye. Számos templomának köszönhetően Kis Róma-ként vagy a Felvidék Rómájának isi hívják.

Neve: Írásban először 1211-ben, az Esztergomi Érsekség levelében említik. 1238-ban Zumbotel néven merül fel. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák Trnava a szláv trn = tüske főnévből származik.

Fekvése: Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik, a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében.

Története

Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott kereskedőhely volt, mely fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült meg. A települést II. Béla lánya, Konstancia erősítette meg (I. Ottokár cseh király felesége). 1238-ban a Felvidék első városaként szabad királyi városi címet kap IV. Bélától. A várost közvetlenül a korona alá rendelte, lehetővé téve ezzel a város gyors fejlődését. Az addig kifejezetten mezőváros rövid időn belül az iparosodás útjára lépett (kézművesipar, céhek, termelés, kereskedelem).

A 13. sz.-ban jelentős védmű, városfal épült, mely az egész, 60 ha-on elterülő várost körbeölelte. A téglából épült tornyokat földből és fából épült sáncok kötötték össze, ezeket később téglafalak váltották fel.

A város kivételes helyzetét bizonyítja, hogy az elkövetkező évszázadokban gyakran volt királyi találkozók helyszíne. Nagy Lajos király is szívesen tartózkodott a városban, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én, 56 évesen (Székesfehérváron nyugszik). 1432-ben rövid időre elfoglalták a husziták, de kiűzték őket.

A város jelentősége a 16. sz.-ban még jobban felértékelődött. A törökveszély miatt 1543-ban Nagyszombatba költözött az esztergomi érsek és káptalan, és közel 300 évig, 1822-ig itt is maradt. Az ország fővárosa, adminisztratív központja ebben az időszakban Pozsony volt, egyházi és kulturális központja Nagyszombat.

A 17. sz. a Felvidék legviszontagságosabb időszaka. Ez a bécsi udvar elleni magyar nemesi felkelések időszaka. A felkelések Nagyszombatot is hátrányosan érintették. Itt kötött békét 1615. május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította. 1621. július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy Miklós császári ezredes seregét, majd néhány nappal később, július 30-án a várost is elfoglalta. A helyzet visszássága, hogy a háborúk és tűzvészek időszakával esik egybe a város kulturális felemelkedése.  1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapít, előbb 2 karral (filozófia, teológia), majd további 2 kar nyílik (1667 jogi, 1769 orvosi). A város magyar kultúra központjává válik a 18. sz.-ba egy Európa szerte ismert egyetemi városként lép. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött. Az egyetemet Mária Terézia utasítására 1772-ben költöztették Budára (ennek jogutódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem). Ezzel Nagyszombat elveszítette kulturális jelentőségét.

Bár a várost Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, katonai jelentősége nem volt. 1704. december 26-án határában szenvedett döntő vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől. A városban 1793-ban szlovák tudóstársaság alakult. 1848. december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal. Városfalait 1820–1840 között bontották le.

Érdekesség: 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya.

• 1910-ben 15.163 lakosából 8.032 szlovák, 4.593 magyar és 2.280 német volt
• 2011-ben 66.358 lakosa volt (141 magyar)

1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely. 1997-ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemét 1997-ben alapították.

Említést érdemel a város jelentős ipara is, Szlovákia egyik legnagyobb befektetésével bír. Néhány PSA adat (Peugeot-Citroen gyár):

• Befektetés: meghaladja az 1 milliárd EUR-t
• Alkalmazottak száma: 3500
• Gyártási program: ún. 1-es platform (kis kocsik)
• Modellek: Citroen C3 Picasso, Peugeot 208
• Gyártási kapacitás: 1.200 autó / nap, 300.000 autó / év (3 műszakban)
• Eddig: 52.000 (2006), 177.000 (2007), 204.000 (2009), 215.000 (2012)