Gútai Vízimalom

A Gútai Vízimalom eredetileg két párhuzamosan úszó lehorgonyzott hajón állt. A napjainkban látható vízimalom az eredeti malom rekonstrukciója, mely Dunaradványon működött, Komárom közelében.

Az eredeti malom 1920-ban épült, tulajdonosa Szivanyó Béla volt. A malom egészen 1945-ig működött, amikor rejtélyes körülmények között leégett. Eltűnése az utolsó Dunán található vízimalom megsemmisülését jelentette, főként ezért építették a napjainkban látható malmot. Az építkezés a 20. század 70-es éveiben vette kezdetét. A megépítésben a korabeli fotók is nagy segítséget adtak, de az egykori alkalmazott, Swain Lajos által alkotott modell nagyban elősegítette a projekt megvalósítását. Az elképzelés a 70 -es, nyolcvanas évek között került megvalósításra, ezt követően építése 1982-ben fejeződött be. A malom 1995, május 25-én kötött ki mai helyén, amikor a gútai természetvédők tulajdonába került, ekkortól már nemzeti kulturális örökségnek számít.

Az úszó vízimalom a Csallóköz délnyugati részén található, Gúta városának szélén. Területe a Kis-Duna holt ága és a Vág folyó félszigetén fekszik. A vízimalom területén múzeum is várja a vendégeket.