Technikai műemlékek Szlovákiában

A bányabíróság, a Berggericht mára barokkosított, de a 15. században épített épület. A 17. sz. utolsó harmadától az ismert Hellenbach Gottfried János báró tulajdonában állt. A Felvidék egyik leggazdagabb mágnása volt, bányák, sörfőzdék és nagyszámú ingatlan tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc híve. 1792-1854 között a Bányabíróság, azaz a bányászat legmagasabb instanciája székelt itt. 1854-59-ben a bányakapitányság székhelye. 1860-1900 között itt működött ideig a Bányászati Akadémia harmadik tanszéke. Ma termeiben hatalmas kőzet- és ásványgyűjtemény...

Az opálbányák Szlovákia keleti részén találhatóak, a Szalánci-hegység vidékén. Mindössze 20km távolságra terülnek el Eperjes városától, Červenica (magyarul Vörösvágás) és Zlatá Baňa között. Már a 16. században is ismert volt szinte az egész világon az opálbánya. A legnagyobb opált, a Harlekint 1175-ben találták Červenica községében. Csaknem 600gramm súlyú volt. Napjainkban a bécsi természettudományi múzeumban található. Az egykor aranykorát élő opálbánya bejárata napjainkban is várja a látogatókat. A Szlovák opál állandó kiállítása...

A Szlovák Orloj, a Szlovákiában található legnagyobb főból készült szobor, a Kiszucai-régióban helyezkedik el, Óbesztercén. Az ülő Madonnát, a hétfájdalmas Szűzanyát, Szlovákia védőszentjét mutatja be. A csillagászati óra építése 2009-ben fejeződött be. Az órát Viliam Lovisko szobrász tervezte és a rajzokat Ivan Jarin építész valósította meg. Az óra szívét a számlap adja, melyen asztronómiai adatok szerepelnek Óbesztercére tervezve. A szobor részét képezi hat bronz szobor is, melyek fülkékben helyezkednek el. Pribina herceg, Svätopluk király,...

2004 októberében avatták fel Márai Sándor szobrát a Mészáros utca végén található kis téren. A széken ülő bronz szoboralakkal szemben egy másik üres szék van. Mögötte gránitfal magasodik. Turisták kedvelt fotó-helyszíne. A szobor Gáspár Péter, felvidéki szobrász munkája.

A város korzója, a Főutca egyik oldalán fut végig. Nevét onnan kapta, hogy átlagosan másfél méterrel az út fölé magasodik. Selmecbánya óvárosának egyetlen sík területe. Végig üzletházak szegélyezik, amelyek egykor árkádosak voltak. Mai külsejüket az árkádok lebontása, átépítése során a Kiegyezés után kapták. Maflasarok A Terasz és az egykor Kossuth tér találkozásánál, a Fritz ház sarkánál található. Igen sokszor lesték itt a lányokat az akadémisták, mind a firmák, mind a balekok. Az akadémisták és a selmeci lányok kedvelt találkozóhelye...

1970-ben a dómmal és a Szent Mihály-kápolnával együtt Nemzeti Kulturális Műemléknek nyilvánították. A 14.-15. sz. fordulóján épült gótikus stílusban. 1628-ban átépítették és befedték. Az előtte látható 7 tonnás harang eredetileg a tornyában volt. A harangot Szent Orbánnak, a szőlészek védelmezőjének, patrónusának szentelték. Franz Illenfeld, olmützi harangöntő öntötte 1556-57-ben. A tornyot 1775-ben ismét átépítették, hagyma-alakú, barokk kupolát kapott. A 19. sz.-ban, a kor követelményének megfelelően empirikus kupolát kapott,...

A Jókai-vízimalom egy gyönyörű környezetben található, a Kis-Duna partján. A felújított malom, amely eredetileg Németh Jozefhez tartozott, most nyitva áll a nagyközönség előtt. A Szlovákia délnyugati részén található figyelemre méltó műemlék megközelíthető egy földút segítségével (1 km) a falutól a Dunajská Streda felé. A malom legkorábbi említése 1894-ből származik. 1983 óta a malom a szlovákiai ingatlan-műemlékek állami listáján szerepel.

A Gútai Vízimalom eredetileg két párhuzamosan úszó lehorgonyzott hajón állt. A napjainkban látható vízimalom az eredeti malom rekonstrukciója, mely Dunaradványon működött, Komárom közelében. Az eredeti malom 1920-ban épült, tulajdonosa Szivanyó Béla volt. A malom egészen 1945-ig működött, amikor rejtélyes körülmények között leégett. Eltűnése az utolsó Dunán található vízimalom megsemmisülését jelentette, főként ezért építették a napjainkban látható malmot. Az építkezés a 20. század 70-es éveiben vette kezdetét. A megépítésben a korabeli...

Ebben az épületben kezdte meg munkáját H. D. Wilckens. Később a diákság egyesületi életének központja. Itt mondták ki a Magyar Társaság megalakulását 1875. november 2-án pontban éjfélkor. Egy időben az Ifjúsági Kör is bérelte. Katalin-bálokat és egyéb rendezvényeket tartottak itt.

Klasszicista homlokzattal, a Prepostská és Ventúrska utca sarkán található, Pozsonyban, a Zichy palota. Az épületet 1775 körül építtette gróf Zichy Ferenc. Később, a huszadik század során rekonstruálták, napjainkban esküvők, ünnepségek és különböző rendezvények színhelyéül szolgál. A nyári időszakban a palota udvara ad otthont az óvárosi nyári fesztiválnak is.

A barokk-klasszicista palotát a Pozsonyi Császári Kamara mérnöke Langer János tervezte 1779-ben. Többször átépítették, a legnagyobb átépítésen 1887-89 között esett át. A munkálatokat Gerster Béla és Markó Gusztáv vezették. 1973-75 között felújították, és múzeumot rendeztek be benne. 1928-ig Kassa-Torna megye megyeházaként működött.