Garammente (Pohronie), múzeumok és technikai műemlékek

A szabadtéri bányászati múzeum Banská Štiavnica központjától nyugatra található, körülbelül 1 km-re Levice irányába. A festői szépségű völgyben található, a város szélén. Mint Szlovákia legrégebbi és tematikusan legnagyobb bányászati kiállítása, bemutatja az ércbányászat fejlődését a középkortól a 20. század végéig a közép-európai térségben. Az egyik legritkább kiállítás a föld alatt, bemutatja a lóhajtású Gápel működését. A felszíni expozíciót a Kachelman vízoszlop-húzógépe dominálja. A földalatti túrához a látogatótnak...

A kémiai labor épülete volt a XVIII-XIX. sz.-ban (1770-től). Kémiai és kohászati oktatás folyt a falai között. Az épület kapcsán illik megemlíteni Nicolaus Jacquin és Giovanni Antonio Scopoli nevét. Egy ideig a boltíven olvasható volt a „Belházy ház” felirat, de az idő vasfoga megrágta a betűket.

A Bányászati Akadémiát Mária Terézia alapította 1762-ben, működését 1764-ben kezdte meg. Ez volt az első ilyen jellegű iskola a világon, egészen 1919-ig működött. Európa legremekebb bányászati-, kohászati- és erdészeti szakemberei tanítottak itt és az iskola rengeteg, korát meghaladó újítással és találmánnyal ajándékozta meg a világot. Az iskola mintájául szolgált az 1795-ben alapított Párizsi Polytechnikának. Vegyi laboratóriuma a 18. sz. utolsó évtizedeiben Európa legjobban felszerelt laboratóriumai közé tartozott. Az iskola kapuit 10.000...

A főtéren helyezkedik el. Hajdanán, míg nem adták át a Bányászati-kohászati palotát, itt tartották a bányászati képzést. Az Akadémia 1770-1885-ig bérelte, majd 1885-ben megvásárolta. Többek között tanácsterem, könyvtár, levéltár, géptani tanszék és szertár is volt. A földszinten a Molnár-féle kocsma kapott helyet, ahol egykor a Magyar Társaság is tartott összejöveteleket. Jellegzetessége a két kovácsoltvas kapu. A képen jobboldalt lévő a bányászati, míg a baloldali az erdészeti jelképet foglalja magában. A kapu feletti festett sávban a régi szakok...

Egyemeletes reneszánsz ház a 16. sz. 1. feléből. Az utca szárny 1. szintje 1567-ben épült, ahogy ezt a kőportál datálása is mutatja. Az udvar árkádja 18. sz.-i. A 19. sz.-ban Heinrich Mihály ismert bányaorvos tulajdonában állt, az épület homlokzatához építészeti értelemben azóta nem nyúltak. A 20. sz. elejétől könyvnyomda működött benne Joerges Ágost vezetésével.

A „Kamaraudvar“ a város egyik legkiterjedtebb épületegyüttese. A 16. sz. derekán épült. Többször átépítették és kibővítették, így az összes építészeti stílus felfedezhető rajta. A Bányahivatal székhelyeként működött, valamint itt kapott helyet a bányaigazgatóság, a bányatárspénztár, a bányászati szertár, az előadótermek és a bányaigazgató lakása. Később a grófi hivatalnak adott otthont. Ez a hivatal felügyelte a felvidéki bányákat, kohókat és pénzverdéket. Itt lehetett kapni azokat az ásványokat, amiket a selmeci hegyek gyomra...

Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A „bakter" a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszat, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben - kétszer egyperces szünettel - kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai,...

N. J. Jacquin, akit az experimentális kémia egyik úttörőjének tartanak, 1764-ben ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani előadásait. A krecsmáry-ház tekinthető az Akadémia legelső épületének. Alul laboratóriumok és tantermek, felül a szobák kaptak helyet.

Ez a kapu a fenyegető török veszedelem elhárítására 1554-ben, reneszánsz stílusban épült. Lotharingiai Ferenc látogatása előtt barokk stílusban építették át. A kaput a II. világháború végén megrongálták, napjainkban pedig feladatát is elvesztette, hiszen az út elkerüli. A homlokzati fülkében Szent Flórián szobra látható. A kapu mellett az egyik bástya, sőt a torony környékén az egykori városfal maradványai is megtalálhatók. A városnak korábban három kapuja volt, de a másik kettőt a Szentantali-kaput és a Bélabányai-kaput lebontották.

A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.

1538-ban épült gótikus stílusú épület. Selmecbányán az egyik legjelentősebb „ringbürger” család a Rubigall volt (XVI. század). A jelmondatuk, ami a címerükön és a bejárat feletti homlokzaton is olvasható: „Spe et patientia” - „Reménnyel és kitartással”. A házban foglalt helyet a Selmeci Népbank és bányászati levéltár is volt.

A bányabíróság, a Berggericht mára barokkosított, de a 15. században épített épület. A 17. sz. utolsó harmadától az ismert Hellenbach Gottfried János báró tulajdonában állt. A Felvidék egyik leggazdagabb mágnása volt, bányák, sörfőzdék és nagyszámú ingatlan tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc híve. 1792-1854 között a Bányabíróság, azaz a bányászat legmagasabb instanciája székelt itt. 1854-59-ben a bányakapitányság székhelye. 1860-1900 között itt működött ideig a Bányászati Akadémia harmadik tanszéke. Ma termeiben hatalmas kőzet- és ásványgyűjtemény...

A város korzója, a Főutca egyik oldalán fut végig. Nevét onnan kapta, hogy átlagosan másfél méterrel az út fölé magasodik. Selmecbánya óvárosának egyetlen sík területe. Végig üzletházak szegélyezik, amelyek egykor árkádosak voltak. Mai külsejüket az árkádok lebontása, átépítése során a Kiegyezés után kapták. Maflasarok A Terasz és az egykor Kossuth tér találkozásánál, a Fritz ház sarkánál található. Igen sokszor lesték itt a lányokat az akadémisták, mind a firmák, mind a balekok. Az akadémisták és a selmeci lányok kedvelt találkozóhelye...

Ebben az épületben kezdte meg munkáját H. D. Wilckens. Később a diákság egyesületi életének központja. Itt mondták ki a Magyar Társaság megalakulását 1875. november 2-án pontban éjfélkor. Egy időben az Ifjúsági Kör is bérelte. Katalin-bálokat és egyéb rendezvényeket tartottak itt.