Múzeumok és technikai műemlékek Szlovákiában

A Főtér legjelentősebb és egyben legértékesebb házai közé tartozik. Az eredetileg gótikus házat 1556-ban reneszánsz stílusban átépítették. A következő, 1778-as átépítésnél a reneszánsz ablakokat barokkra cserélték. Az épület falfestése rokokó, 1778-ből való. A portál feletti a gazdag patríciusi Czebner család polgári címere látható. A gazdagon díszített portálon az 1566-os évszám olvasható. Ma a Sárosi Múzeum adminisztratív részlegének ad otthont, földszintjén kiállítási terem található.

A Havránok egy régészeti lelőhely és múzeum a Liptovská Mara (Szentmáriai víztározó) gát közelében, 21 km-re Bobrovník községétől. Havránok a Liptó régió legjelentősebb régészeti lelőhelye. A település a korai vaskorból származó település helyszíne az időszámításunk előtti 300-100-as időszakból származik. Első lakói a kelták voltak. Az egykori kelta erődítmény falai még napjainkban is állnak. Az épületek egy része már a szláv településekről származik. 1967 óta Havránok kultúrális emlékként nyílván tartott. A területre a vörös...

A Nagyszombati Egyetemen 1769-ben megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Ezt az épületet, kigfejezetten az orvosi kar részére 1770-72 között építették, Hildebrand tervei alapján. Az egyetem 1777-es átköltöztetése után a Királyi Akadémia székhelye volt. A Nagyszombati Egyetem újkori újraindításától az Egészségügyi és szociális kar található itt. Az épület sarkán Nepomuki Szt. János szobra.

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellen-reformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt folyt az első orvosképzés. Mária Terézia 1777-ben az egyetemet áthelyezte Budára. Az egyetem komplexumában nyomda, patika, gazdag könyvtár, színházterem,...

Privigye közelében található a Felső-Nyitrai bányászati skanzen, mely bemutatja a térség egykori bányászainak mindennapjait. A Bányászati múzeum / skanzen célja, hogy bemutatssa az akkori bányászok életét, mindennapjait, munkásságukat. Az út a felszínen kezdődik, majd egy 2312 méteres úttal folytatódik bányász vonaton a barnaszén bányába. A szabadtéri múzeum célja az oktatáson kívül a látogatók nézőpontjának szélesítése, de kikapcsolódás szempontjából is tökéletes választás. Végső cél a régió bányászati hagyományainak őrzése, újjáélesztése,...

Ezt a nagyon szép pszeudogótikus palotát Jakab Péter, a tehetős téglagyáros építette.  Az Erzsébet dóm átépítésénél fennmaradt anyagot használta fel. 1945 áprilisában és májusában a csehszlovák elnök székhelye volt. 1992-2000-ig a British Council (Brit Tanács) székhelye volt. Ma jelentős társasági események színhelye.

Egyemeletes reneszánsz ház a 16. sz. 1. feléből. Az utca szárny 1. szintje 1567-ben épült, ahogy ezt a kőportál datálása is mutatja. Az udvar árkádja 18. sz.-i. A 19. sz.-ban Heinrich Mihály ismert bányaorvos tulajdonában állt, az épület homlokzatához építészeti értelemben azóta nem nyúltak. A 20. sz. elejétől könyvnyomda működött benne Joerges Ágost vezetésével.

A „Kamaraudvar“ a város egyik legkiterjedtebb épületegyüttese. A 16. sz. derekán épült. Többször átépítették és kibővítették, így az összes építészeti stílus felfedezhető rajta. A Bányahivatal székhelyeként működött, valamint itt kapott helyet a bányaigazgatóság, a bányatárspénztár, a bányászati szertár, az előadótermek és a bányaigazgató lakása. Később a grófi hivatalnak adott otthont. Ez a hivatal felügyelte a felvidéki bányákat, kohókat és pénzverdéket. Itt lehetett kapni azokat az ásványokat, amiket a selmeci hegyek gyomra...

Zselíz kastélya 1720-ban épült. Eredetileg klasszikus vidéki kúriaként szolgált az Eszterházyak nyári rezidenciája. Az épület négyszárnyú, belső udvarral ellátott. A kastélyt meseszép angolpark veszi körül, melyben patak, ritka és értékes fák, platánok, ciprusfa és egy 350 éves tölgyfa is található. Esterházy János Károly 1818-ban Franz Schubert zeneszerzőt kérte fel lányaik, Mária és Karolina oktatására. A híres zeneszerző több hónapon át élt a kastélyban. A további híres személyiségek között szerepel Franz Sacher, aki az írásos emlékek...

Jelentése: A várfalak vastagságában, illetve a bástyák belsejében a föld alatt kiépített boltozott védelmi helyiség. A Nyitrai vár kazamatái a délkeleti bástyában találhatók. Itt egy állandó régészeti kiállítás keretén belül megismerkedhetünk a nagymorva védfal és a nyitrai várfal építészeti átalakulásaival. A kazamatákat 1664-ben a törökök és a császári csapatok közti harcok során történt falátépítésekkel egyidőben alakították ki. Ekkor épült meg az új bástya erődítmény. 1663-ban a törökök elfoglalták a várat. A csatákat...

Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A „bakter" a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszat, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben - kétszer egyperces szünettel - kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai,...

N. J. Jacquin, akit az experimentális kémia egyik úttörőjének tartanak, 1764-ben ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani előadásait. A krecsmáry-ház tekinthető az Akadémia legelső épületének. Alul laboratóriumok és tantermek, felül a szobák kaptak helyet.

A Kiszuca Múzeum Čadca városában egy speciális regionális kulturális létesítmény, amely a természet és a társadalom, a tudomány és a technológia, a kultúra és a művészet fejlődésének múzeumi dokumentálására szolgál a Kiszuca térségében, a település első nyomaitól napjainkig. Van egy állandó kiállítás, amely dokumentálja a Kiszuca történelmét és természetét, valamint rövid távú tematikus kiállítások. A múzeum országos lefedettséggel rendelkező speciális múzeum is, amely a szlovákiai erdei vasutak fejlesztésének múzeumi dokumentációjához...

A Kis-Kárpátok Múzeum elsősorban az ősi szőlőművelés és borkészítés kultúrájára specializálódik a Kis-Kárpátok környezetében. A múzeum bemutatja a több mint 50 éves szőlőtermesztési hagyományokat a régióból. A múzeum az Európa legnagyobb borprés-gyűjteményével is büszkélkedhet. A hatvanas években alalpították, a történelmi reneszánsz házban, Pezinokban. Számos kultúrális, társadalmi és szociális esemény otthonául is szolgál.  Nyitvatartás Hétfő: csak csoportok számára Kedd - péntek: 9.00 - 12.00 és 13.00 - 17.00 Szombat: 10.00...

Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb, legismertebb szerzője, egyben az egyik legkülönösebb sorsú írója gyermekkorának néhány évét töltötte e házban. A házban 1988-ban egy Márai-emlékszobát nyitottak meg a városi önkormányzat támogatásával, erre a ház falán található kétnyelvű emléktábla utal. A Márai Sándor Emlékkiállítást 2019. január 22-én nyílt meg. Kassán 1998 májusában létesült a Márai Sándor Emlékszoba a Grosschmid család egykori tulajdonát képező Mészáros utcai ház földszintjén, ahol már több...

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén egy tágas eseménytermet alakítottak ki. Mikuláš Schneider – Trnavský zeneszerző több...

Gótikus-reneszánsz épület, mely 1505-1509 között épült. Építői Alexander és Alexius mester voltak, Alexius munkáját dicsérik az ún. olasz stílusú ablakok, a lodzsa és a kőportálok is. A Városházát késő-gótikus stílusban az eperjesi János mester fejezte be 1509. A festészeti díszítést a bártfai festő, Theofil Stanzel készítette. Ö festette a homlokzati címereket és az ülésterem „Utolsó ítélet“ című falfestményét. A külső falak festése Grünwald Mátyás bártfai festő nevéhez fűződik. A városháza volt a városi tanács, az üzleti,...