Szakrális műemlékek és zarándokhelyek Szlovákiában

A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben.  Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én került fel torony csúcsára. Az alapító, Palugyay Imre püspök  az építés befejezését már nem érhette meg, így...

1512-ben gótikus stílusban épült. Ravatalozóként működött. A közelében elhelyezkedő temetők számos, az Akadémián tanító professzor és tanuló diák hamvait tartalmazza.

Az Orsolya-nővérek késő barokk temploma és zárdája 1724-ben épült. Eszterházi Imre érsek kérésére érkeztek a városba. Az egyhajós templom alaprajza nagyon szokatlan, elipszis alakú, nagyon ritka. A főoltár képe Szt. Annát ábrázolja, amint a gyermek Szűz Máriát tanítja, Zanussi József munkája. A Szűz Mária oltár alatt egy cinktárolóban a Kassai mártírok földi maradványai találhatók.

A Szt. Emmerám Székesegyház Románkori stílusjegyeket hordoz. Egy patkó alakú román apszissal rendelkezik, melyet a négyzetes templomhajótól egy diadalív választ el. Az eredeti épület megsérült, később 1328-ban lerövidítették, mivel helyre volt szükség a Felső-templom tartóoszlopainak felépítésére. A gótikus templom megépülése után a templom egy részét levéltárként használták. A templomban tomboló 1465-os tűzvész után a vártemplom román stílusú részét megemelték, majd bordaboltozattal lefedték. A jelenlegi templombelső végső átépítésére...

A város legrégibb temploma, a 14. sz.-ból származó gótikus egyhajós templom zárt presbitériummal és keresztbordás mennyezettel. A múltban egy városi kórház is tartozott hozzá. Északi oldalán gótikus tornyocska áll körablakokkal.    A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható (Szt. Erzsébet, Szt. Ilona és Szt. Borbála plasztikái). A központi alak, Szt.Ilona gótikus szobra 1400-ból származik. Mint a nagyszombati templomok többségét, ezt is átépítették, előbb reneszánsz, majd barokk stáílusban. Az eredeti gótikus templomból...

A ferencrendiek templomát és kolostorát Nagy Lajos király építette gótikus stílusban 1363-83 között a ferenceseknek. Barokk külsőt és berendezést a 17. sz. végén, a 18. sz. elején kapott, Szelepcsényi György érsek hathatós anyagi tánogatásának köszönhetően. A templom homlokzatán Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal szobrai állnak. E nagyszombati templomban van a legtöbb oltár: 2 a szentélyben, 10 a főhajóban és 1 a kápolnában. A főoltár képe Szt. Jakabot ábrázolja a felhőn fénykoszorúval övezve. A templom átmenetileg, rövid ideig...

A kálvinisták (evangélikusok) 1616-ban kezdték építeni. Az egyhajós templom jellemgzetesen kora barokk stílusú a német (sziléziai) reneszánsz elemeivel. Miután a Pálosok a 17. sz.-ban városba érkeztek, 1671-ben e rend tulajdonába került. Ök a templomot átépítették, 1701-ben hozzáépítették a Lorettói-káponát és egy fából épült harangtornyot.

A késő gótikus templom 1443-1491 között épült. Beltere egyhajós, csillagmennyezetű. A hajót kis oldalkápolnák övezik. Magasságuk csak a fele a hajó magasságának. A templomhoz 1776-ban építették hozzá a Nepomuki Szent János kápolnát. A templom alatt kripta van, ahol a város jeles személyiségei és főbírái nyugszanak.

A kassai kálvinisták építették 1652-55 között. Váltakozva a kálvinisták, a hadsereg és az Orsolyás rend tulajdonában állt. Az Orsolyás rendet Eleonóra császárné helyezte át Pozsonyból Kassára 1698-ban. Még be sem rendezkedtek a templomban, máris más célokat szolgált. A nővérek tulajdonába véglegesen 1731-ben került, ez év júniusában fel is szentelték. Az egytornyos templom a magas szintű oktatásra hangsúlyt fektető női rend állandó tulajdonába került. Az Orsolyás nővérek Kassán több fajta iskolát is működtettek: óvodát, népi iskolát, polgári...

A Szent András Templom Komárom egyik legmeghatározóbb épülete, a Nádor utcán található. Az első kisebb templom a mai Szent András Templom közelében 1674-1677 között épült. Az egykori templom körül katolikus temető állt. A 18. század elején Komárom virágzása idején az egyik legnépesebb városnak számított, ekkor döntött úgy a városi tanács, hogy a meglévő kis templom szomszédságában egy nagyobb impozánsabb templomot építtet. Az építkezés során 800 000 tégla került felhasználásra, melyek a lebontott újvári erődből származtak. Építészeti...

A 10. századból származó egyhajós, román stílusú templom az évszázadok folyamán számos változáson ment keresztül. A 12. században a patkó alaprajzú szentélyt félkör alapú követte, majd megépült a kórus. A templom a 13.-14. században gótikus stílusú sekrestyével bővült. A török támadások az épület állagában komoly károkat okoztak, belső terét is teljesen kifosztották, csak a harangja maradt meg. A 18. sz. elején Mattyasovszky László püspök a barokk jegyében építette át. Értékes a templom belső tere és berendezése. Fennmaradtak...

A Szent Vid kápolna Oroszvár legrégibb szakrális műemléke. A kastély déli parkjának déli részén található, főút mellett, közvetlenül a főút mellett.  A templom első emlékei a késő római korba nyúlnak vissza. Napjaink temploma 1613-ban épült reneszánsz stílusban, az eredeti 1208-ból származó római templom helyén. Erről tanúskodik a templom falán található latin kő felirat. Az idők folyamán a templomot többször átalakították. A legnagyobb csapást akkor szenvedte el, amikor a 20. század ötvenes éveiben kiürítették és könyvek tárolására...

Középkori alapokra épült a 18. sz. elején, később többször átépítették. Jelenleg a Szent Gorazd püspökvértanú nevét viselő papi szeminárium otthona. Az épület az 1876–84-es átépítésnél kapott eklektikus jelleget Roskoványi Ágoston és Palugyay Imre püspökök kezdeményezésére. A korábban 3-szárnyas épület 4., a belső udvart lezáró szárnyát az 1993-95-ös átalakításkor építették meg. A homlokzat közepén található az oszlopcsarnok az oszlopokkal, melyek a díszes párkányt hordozzák, valamint az erkély baluszteres korlátját.

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén egy tágas eseménytermet alakítottak ki. Mikuláš Schneider – Trnavský zeneszerző több...