Szakrális műemlékek és zarándokhelyek Szlovákiában

1923-24 között épült Jozef Mark tervei alapján. A félkör, amfiteátrum alaprajzú épület mennyezete  vasbetonból épült. 3 tornya van, a főtorony négyzet alapú (toronyórával és harangjátékkal) és 2 alacsonyabb, diagonálisan elhelyezett körbástyaszerű oldal-tornya.

Az evangélikus templom a Lőcse főterének déli részén található. 1825-1837-ben épült, klasszicista stílusban, görög kereszt alakú. Belül három helyiség működik, az orgona, az archívuma és értékes könyvtára. A templom őrzi az értékes barokk fa- és kovácsolt vas keresztet, valamint egy nagy oltárfestményt, amely a tenger mellett sétáló Krisztust ábrázolja, a híres lőcsei festő, Jozef Czauczik festette.

A Szent Egyed templom a Kassai Egyházmegye 2. legnagyobb temploma. 50 m hosszú, 31 m magas. A templom főhajója a szentéllyel 24 m magas. A templom tornya 76 m magas, Szlovákia legmagasabb templomtornyai közé tartozik. A torony 6-emeletes, 4. emeletén függesztették fel 3 harangját, ezekből 2 újkori (János és Orbán névre hallgatnak), a 3., az eredeti harang neve Signum, 1625-ben öntötték. A torony 6. emeletén egy kerengő-szerű kilátó található. A templom 500 ülőhellyel rendelkezik, egyszerre 3.000 személy fér be. A 3-hajós bazilika poligonális (félkör...

A ferencesek kolostorát Telegdy János nyitrai püspök építtette 1630-ban, a korábbi építésű  Szt. Péter és Pál kápolna helyén. Erről tanúskodik a kolostor bejárata fölött látható Telegdy püspök címere. Az egyházi épületegyüttest a ferencesek reneszánsz kolostora és a Szt. Péter és Pál római katolikus templom alkotják. A római katolikus templom is reneszánsz stílusban épült, csak később barokkizálták. A templom belső tere 18. századi. Legértékesebb emléke az Assisi Szent Ferenc életét bemutató 33 dombormű, a bécsi Franz Xaver Seegen szerzetes...

Jelentése: több egyházmegye közös, esetleg egy ország minden egyházmegyéjéből növendékeket fogadó papnevelő intézete, ahol jezsuiták tanítottak. A Lippay György által alapított szeminárium római szeminárium mintájára működött 1648-1777-ig. A római mintát követte még a növendékek vörös színű reverendája is, ezért nevezték Collegium Rubrorumnak.  A barokk épületet a 20. sz. elején 1 emelettel bővítették, a homlokzatot reneszánsz stílusban módosították. Eredeti a kora barokk portál, latin felirattal és az alapító címerével.  1853-tól...

A középkori védelmi rendszer szerves részét képezte. A 2011-es felújítást követően egy amfiteátrumot alakítottak ki benne. Nyáron filmvetítéseket és szabadtéri koncerteket rendeznek itt. A gótikus árok szabadon, ingyenesen látogatható.

A Kálvária-domb, a város déli felében, a Nyitra folyó partján található. Az első, a 19. sz. utolsó harmadában épült 7-stációs Kálváriát 1885-ben 14-stációsra változtattak.  Az átépítést Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezte, a kivitelezést Mayer Károly tervei alapján Storn Ferenc építész felügyelte. A Kálvária része a Szt. Kereszt-kápolna, melyet a felújítás után Szent Sír-kápolnára kereszteltek. A város 19. és 20. sz.-i bővülésének eredményeként a korábban a városon kívül fekvő Kálváriát mára a város körbefonta. A...

Kálváriákat a középkorban Európa szerte építettek, Jézus szenvedéseit felelevenítendő. A Selmecbányán található kálváriát a város keleti oldalán emelkedő Scharfenberg-, vagy Kálváriahegy város felé néző oldalára építették a jezsuiták. Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót szlovák templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük. A selmecbányai kálvária nem csak szép fekvése miatt híres, hanem mert a klasszikus 12 stáció helyett csak 7 mutatja Krisztus...

Valamennyi kassai templom közül ennek volt talán a legviszontagságosabb sorsa. A reformáció idején a kassaiak zöme a lutheránus vallásra tért át. A lutheránusok vallási szempontból elég konfliktusosak voltak, főleg a kálvinistákkal szemben. Konfiskálták templomaikat, egyet sem akartak meghagyni számukra. Templom-, paplak- és iskolaépítés céljából a Mészáros utcában jelöltek meg számukra egy parcellát. Miután megépült a templomuk (1652-55), elfoglalta azt a hadsereg. Később, miután a hadsereg kiürítette a templom, az Orsolyások kapták meg. Majd megint...

A barokk Szt. Mihály-kápolna kápolna egy középkori ferences kolostor és temető helyén áll. A nyitrai várnagy, Brezovics Lukács emeltette 1739-ben, emléket állítva a pestisjárvány megszűnésének. Bende Imre püspök 1894-ben a kápolnát felújította és átépíttette, lerombolta a sekrestyét és a tornyot. Ebben a formájában látható ma is. A kápolna mennyezetét és falát Krisztus megkeresztelésének motívumai díszítik, Messányi E. festő munkái. A kápolna főoltára az 1930-as évekből, az oltárkép a 18. század végéből származik. Az ólomüveg ablakokon...

Szent Mihály a holtak védőszentje. A kápolna valószínűleg a 14. sz. 1. felében épült, a város területén fekvő temető kápolnájaként. A temető tőle délre feküdt. Szent Mihálynak szentelték, aki a holtak lelkét a másvilágra kíséri.  Alsó része „ossarium“-nak (csontkamra, csonttároló) szolgált, itt tárolták a felszámolt sírokból előkerült csontokat. Felső részében miséket celebráltak. 1508-ban északról egy oldalhajót építettek hozzá, melyet azonban az 1902-04-es felújításkor elbontottak. Ekkor a kápolna falába, hogy az utókornak...

A korai barokk gyönyörű példája. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a Felvidéken, EU-ban is a legszebbek közé tartozik. Esterházy Miklós nádor 1629-ben jeles talján építőmestereket - Antoniust és Pietro Spazzit – bízott meg az egyhajós székesegyház építésével. Az egyetemi épületegyüttes részét képezi. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a rendkívül értékes, az 1640-ből származó faoltára, 20,3 m magas, 14,8 m széles, az akkori...

A kolostor gótikus kápolnáját, a Szent Zoerard-András és Benedek kápolnát a remetebarlangra építették rá. A 14. és 15. században az apátságot újabb épületekkel bővítették. Az apátság 16. századbeli megszűnését követően az 1644 és az 1773 közötti években a kolostor a jezsuita rend tulajdonába került, akik az épületegyüttest nagymértékben felújították. A Kissziklán levő templomot 1745-ben kéttornyú, barokk stílusú templommá építették át. A jezsuita rend feloszlatása miatt a szerzetesek 1773-ban elhagyták a kolostort, minek következtében elkezdődött...

A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépíteték az első templomot. Amikor Nemcsényi Adolf rektor részére elegendő pénz állt rendelkezésre, a templomot elbonttatta és 1742-ben elkezdte a ma is látható kéttornyú...

A 2-emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál (kapu) felett látható. A sarkon álló Atlantisz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban. A helyiek a szobrot családiasan “Corgonynak“ nevezik (Corgoň), ő a nyitrai sör névadója.

A Zsigrai Szentlélek-temploma a 13. századból származik, Zsigra községében található, Igló járásában. Az átmeneti, késői római korszak tipikus épületei közé tartozik. A templom legértékesebb műemlékei a falfestmények, amelyek teljes ikonográfiai ciklust alkotnak. A teljes presbitérium, a diadalív és az egész északi falon találhatók. Szt. A Lélek 1985-ben került be a nemzeti kulturális műemlékek listájába a történelmi és művészeti értékekek megőrzése érdekében. Az UNESCO világörökségi listájára 1993-ban került fel. Nyitvatartás: Hétfő 900 h....

A templom eredetileg a trinitárius rendé volt, akik 1712-ben érkeztek a városba. A trinitáriusok a fogolykiváltók francia eredetű szervezete volt, mely török fogságból keresztény foglyokat váltott ki. A kéttornyú, egyhajós barokk stílusú templomot és kolostorépületet 1729-ben Okolicsányi János püspök és kanonok szentelte fel. A trinitárius rend foloszlatása után a jezsuiták kapták meg, akik a 18. században átépítették. Beltere negyon szép, az ívelt mennyezetet masszív pillérek tartják, melyek közt kis kápolnák találhatók. A főoltár képe a Szentháromságot...

Eredetileg románkori épületegyüttes a 13. századból. Írásban már 1239-ben említik, amikor IX. Gergely pápa a védelmébe vette. A 17. sz. közepén barokk stílusban átalakították és hátsó traktusát 2-szintesre változtatták. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de barokk stílusban kijavították. 1954-től a Nyugat-Szlovákiai Múzeum székhelyének otthona.