Szakrális műemlékek és zarándokhelyek Szlovákiában

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén egy tágas eseménytermet alakítottak ki. Mikuláš Schneider – Trnavský zeneszerző több...

1722-23-ban, a néhai vesztőhely helyén építette Tornyossi Tamás és Grimming István. A legszebb barokk szoborműemlék Kassán.  1. felújítását adakozásból finanszírozták 1856-ban – Fábry Ignác kassai püspök közreműködésével. 2. felújítására 1908-ban került sor Hild László soproni építész vezetésével. Kerítését 1909-ben javították meg.

A Tridenti-zsinat határozata alapján Oláh Miklós prímás építtette 1561-ban, reneszánsz stílusban. Az első katolikus szeminárium volt Magyarország területén. 1590-ben leégett, majd Cherodi kanonok felújíttatta és kibővíttette. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig idős papok otthonaként szolgált. A sarkakon szgrafittók láthatók, az ablakok keretei eredetiek. 1979-től Könyvmúzeumnak ad otthont.

A legértékesebb barokk épület Kassán. A római „Il Gesu“ templom mintájára építtette II. Rákóczi György felesége. Építését 1681-ben fejezték be. A jezsuita rend feloszlatása után 1811-től a premontrei rend kapta meg. Eredetileg a Rákóczi cs. sírhelyének épült. Kriptájában Báthory Zsófia és fia I. Ferenc nyugszanak. Ö 31 évesen, édesanyját 3 évvel megelőzve halt meg.

A Katolikus Szeminárium részére építtette Pázmány Péter. Barokk portálján egy királyi koronázás jelenete látható, valószínűsíthető, hogy Szt. Istváné. A Szent István királyt pátrónusaként tisztelő szeminárium 1631-től fogadta a papságra készülőket. Miután az érsekség Esztergomba költözött, fiú-árvaház működött falai közt.

A 2. legrégibb fennmaradt kassai templom. A Perényi család építtette a ferencesek számára az 1333-as tűzvész után. A fennmaradt gótikus elemek alapján feltételezhető, hogy hajdanán csodálatos gótikus díszítéssel rendelkezhetett. Az 1556-os tűzvész után egy ideig katonai raktárként szolgált. 1597-1671 között, amikor Eger a török ostromától szenvedett, az egri püspök székhelye volt. A templom beltere az idők folyamán barokk stílusban került átépítésre. A fő oltár alatti kriptában helyezték el Kisdy Bendek, az egri püspök földi maradványait....

Eredetileg a Nagyszombati Egyetem szemináriumnak épült 1648-ban, a világi nemes ifjak nevelése céljából. Pázmány Péter alapította. Mai 3-emeletes, 4-szárnyas formáját Mária Terézia általi átépítésekor nyerte el, a bécsi csúcsbarokk gyönyörű példája. Nagyon szép a homlokzatba épített reprezentációs portál és erkély Fortuna és Gracia szobrával valamint az ablakok barokk kosárrácsai. Később  az épületben egy ideig katonaiskola is működött. 1852 óta gimnázium. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki 15 éves korában, Nagyszombatban már...

A fallal körülvett óváros központi terén álló, 1695-ből származó impozáns barokk szoboregyüttes alkotója Khien Kristóf János. Innen néhány perces sétával a város szinte összes látnivalója elérhető. Itt kezdődik a város legfontosabb bevásárló utcája, a sétáló utcává alakított főutca. A szoboregy. Talapzatból, sziklasírból (Szt. Rozália fekvő alakja) és a 4 m magas oszlopból áll, melynek tetején Szűz Mária látható. A talapzat sarkain Szt. Flórián, Szt. Ágnes, Xavéri Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal szobrai állnak. A talapzat oldalain...

Az érett barokk szoborcsoport a várkaputól délre helyezkedik el Vogerl Márton. 1750-ben építette, az 1710-es és az 1739-es nagy pestisjárványoknak állítva ezzel emléket. Az alkotó szignózta művét, aláírása és a keltezés a szobor déli felén található. Az felújított műemlék-emlékmű átadására 2008. április 29-én került sor. A szoborcsoportot több kőfajta alkotja. Eredetileg több színben pompázott és aranyozott volt. Érdekesek a szoborcsoport díszítőelemei, pl. csiga- és kagylódíszek, akantuszlevelek, angyalok ülő alakjaival. A csigadíszek közti...

Franz Rössner kőfaragó és szobrászmester műve 1748-ból. Tetején Szűz Mária egy szörny fejére taposó szobra áll, akit angyalok lengenek körül. A pilléren a 3 főarkangyal: Mihály, Gábriel és Rafael.

A Szentháromság-tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további szentek szobrai találhatók,...

Melczer szobrász munkája 1731-ből, hálából a pestisjárvány elmúlásáért. A háromszög alapú alapzaton Szt. Rozália, Szt. Sebestyén és Szt. Rókus domborművei láthatók (valamennyi összefügg a pestissel). Az alap sarkain Szt. Miklós, Borromei Szt. Károly és Alexandriai Szt. Katalin szobrai állnak. A szentek feletti angyalok ácsszerszámokkal és a város címerével. Az obeliszk csúcsán Szt. József a Gyermekjézussal.

A zsinagóga a monarchia ismert zsinagóga-tervezője, Baumhorn Lipót tervei alapján 1911-ben épült. A város történelmi központjában, az emlékműövezetben fekszik. A négyzet alapú zsinagóga díszes, kovácsoltvas kapuval büszkélkedik. A bejáratnál emléktábla őrzi az építéshez anyagilag hozzájáruló alapítók és adományozók nevét. A zsinagóga belsőépítészeti díszítése szerény, nincsenek festmények, szobrok és Isten-ábrázolások sem. A homlokzatot szegmentált és orientális elemek, kasírozott növényi és geometrikus díszek uralják. A zsinagóga...

Az 1. zsidó, aki Kassán a városfalon kívül engedélyt kapott a letelepedéshez, Israel Mayer postai kézbesítő volt 1784-ben. A városfalon belüli 1. engedélyt 1841-ben Burger Jakab ezüstműves kapta. A zsidó közösség folyamatosan a Harangozó utca környékén telepedett le. 1842-43-ban egy gabonaraktárból alakították ki az 1. imaszobát, a mai zsinagóga elődjét. Ez az épület már nem létezik, csak addig létezett, míg meg nem épült a ma is látható zsinagóga 1871-81 között.

A 19. sz.-ban épült orientális stílusban, keleti elemeket felhasználva. Egy ortodox zsa. homlokzata egyszerű, torony nélküli, csak a tízprarancsolat táblái díszítik. A Status Quo egy reprezentatív, 2-tornyos épület. Szentélyét a nők részére fenntartott emeleti galéria öleli körül. Belterében ma egy galéria műklödik, kortárs képzőművészeti kiállítással. A zsinagóga előtt egy holokaust emlékmű áll.

Komárno (Komárom) történelmi városának főterén található a Szentháromság oszlop, mely a város egyik legrégibb emlékének számít. A várost sújtó katasztrófák és háborúk emlékére emelték. Az építést a polgárok kezdeményezték a pestis járványban elhunytak emlékére, mely 1710-1711-ben pusztított a kuruc háborúk végén. Az oszlop tetején levő szobor Szűz Mária megkoronázását ábrázolja, az emelvény alján az öt szent szobra látható.

Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885.11.30-án nyílt meg 36.223 kötettel, gyűjteménye ma 66 ezer kötetet számlál. Túlnyomó többségük latin (35%), magyar (23%) és német nyelvű (21%). A könyvek...