Kassa és környéke, szakrális műemlékek és zarándokhelyek

A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza. A dóm érett gótikus stílusban épült egy korábbi, Szent Erzsébetnek szentelt plébániatemplom (románkori, majd egyhajós csúcsívessé alakított) helyén, amely 1378-ban leégett. Nem állapítható meg pontosan, mikor kezdték el építeni az új templomot, IX. Bonifác pápa1402-ből származó bűnbocsánati bullája, amellyel támogatni kívánta a várost, hogy hozzájáruljon a templom építésének tetemes költségeihez,...

A város legrégibb temploma és egyben legrégibb épülete is. 1290 körül épült, az első írásos emlék 1303-ból való. Legöregebb része a főhajó, mely román stílusú, korábban keskeny román ablakokkal. A későbbiek folyamán barokkosították. Gótikus tornya a főhajó és a szentély találkozásánál tör az égbe. Az 1556-os tűzvész után másfél évszázadig raktárként működött. A legnagyobb barokk átépítésen a 18. sz.-ban esett át.

Valamennyi kassai templom közül ennek volt talán a legviszontagságosabb sorsa. A reformáció idején a kassaiak zöme a lutheránus vallásra tért át. A lutheránusok vallási szempontból elég konfliktusosak voltak, főleg a kálvinistákkal szemben. Konfiskálták templomaikat, egyet sem akartak meghagyni számukra. Templom-, paplak- és iskolaépítés céljából a Mészáros utcában jelöltek meg számukra egy parcellát. Miután megépült a templomuk (1652-55), elfoglalta azt a hadsereg. Később, miután a hadsereg kiürítette a templom, az Orsolyások kapták meg. Majd megint...

Szent Mihály a holtak védőszentje. A kápolna valószínűleg a 14. sz. 1. felében épült, a város területén fekvő temető kápolnájaként. A temető tőle délre feküdt. Szent Mihálynak szentelték, aki a holtak lelkét a másvilágra kíséri.  Alsó része „ossarium“-nak (csontkamra, csonttároló) szolgált, itt tárolták a felszámolt sírokból előkerült csontokat. Felső részében miséket celebráltak. 1508-ban északról egy oldalhajót építettek hozzá, melyet azonban az 1902-04-es felújításkor elbontottak. Ekkor a kápolna falába, hogy az utókornak...

A kassai kálvinisták építették 1652-55 között. Váltakozva a kálvinisták, a hadsereg és az Orsolyás rend tulajdonában állt. Az Orsolyás rendet Eleonóra császárné helyezte át Pozsonyból Kassára 1698-ban. Még be sem rendezkedtek a templomban, máris más célokat szolgált. A nővérek tulajdonába véglegesen 1731-ben került, ez év júniusában fel is szentelték. Az egytornyos templom a magas szintű oktatásra hangsúlyt fektető női rend állandó tulajdonába került. Az Orsolyás nővérek Kassán több fajta iskolát is működtettek: óvodát, népi iskolát, polgári...

1722-23-ban, a néhai vesztőhely helyén építette Tornyossi Tamás és Grimming István. A legszebb barokk szoborműemlék Kassán.  1. felújítását adakozásból finanszírozták 1856-ban – Fábry Ignác kassai püspök közreműködésével. 2. felújítására 1908-ban került sor Hild László soproni építész vezetésével. Kerítését 1909-ben javították meg.

A legértékesebb barokk épület Kassán. A római „Il Gesu“ templom mintájára építtette II. Rákóczi György felesége. Építését 1681-ben fejezték be. A jezsuita rend feloszlatása után 1811-től a premontrei rend kapta meg. Eredetileg a Rákóczi cs. sírhelyének épült. Kriptájában Báthory Zsófia és fia I. Ferenc nyugszanak. Ö 31 évesen, édesanyját 3 évvel megelőzve halt meg.

A 2. legrégibb fennmaradt kassai templom. A Perényi család építtette a ferencesek számára az 1333-as tűzvész után. A fennmaradt gótikus elemek alapján feltételezhető, hogy hajdanán csodálatos gótikus díszítéssel rendelkezhetett. Az 1556-os tűzvész után egy ideig katonai raktárként szolgált. 1597-1671 között, amikor Eger a török ostromától szenvedett, az egri püspök székhelye volt. A templom beltere az idők folyamán barokk stílusban került átépítésre. A fő oltár alatti kriptában helyezték el Kisdy Bendek, az egri püspök földi maradványait....

Az 1. zsidó, aki Kassán a városfalon kívül engedélyt kapott a letelepedéshez, Israel Mayer postai kézbesítő volt 1784-ben. A városfalon belüli 1. engedélyt 1841-ben Burger Jakab ezüstműves kapta. A zsidó közösség folyamatosan a Harangozó utca környékén telepedett le. 1842-43-ban egy gabonaraktárból alakították ki az 1. imaszobát, a mai zsinagóga elődjét. Ez az épület már nem létezik, csak addig létezett, míg meg nem épült a ma is látható zsinagóga 1871-81 között.