Nyitra megye

Cím
Úrad Nitrianskeho samosprávneho kraja
S z l o v á k i a
Rázusova 2A, 949 01 Nitra
Tel: 037/692 29 11
Fax: 037/658 02 62

Általános információk a kerületről

Fekvés

A Nyitrai Önkormányzati Kerület Szlovákia délkeleti részén fekszik. Területe 6343 km². A túlnyomórészt sík területet folyók és helyenként fennsíkok tagolják. Az ország legmelegebb és legtermékenyebb területei közé tartozik. Jelentős mezőgazdasággal, földalatti víztartalékokkal és számos termálforrással rendelkezik. A kerület északi peremét hegységek – Tribecs, Selmeci-hegység, Újbányai-hegység határolják, központi részét a Dunamenti-síkság és Európa legnagyobb folyók által határolt szigete, a Csallóköz foglalja el (védett vízgazdálkodási terület, mely becslések szerint mintegy 10 milliárd m3 kitűnő minőségű ivóvizet rejt). 

Történelem

Az első települések nyomai a neolit korszakból származnak, a Lengyel kultúra nyomaira bukkantak Szőgyénben és Kisváradon. A korai vaskorban (i.e. 4.-1. sz.) a Duna mentén és több folyó – Ipoly, Garam, Zsitva és Nyitra alsó szakaszán kelta települések álltak. Később a rómaiak vetették itt meg lábukat, birodalmuk határát a Duna mentén jelölték ki (Limes Romanus). A IX. sz. elején alakult meg az első törzsön felüli szervezeti egység, a Nyitra központú Nyitrai (Pribina) Fejedelemség. Pribina pogány fejedelem uralkodása idején, 830-ban szentelték fel Közép- és Kelet-Európa első keresztény templomát. A régészeti kutatások Valy pri Bojnej erődjénél harci csapat létezését támasztották alá, az erőd feltételezhetően a Nyitrai Fejedelemség jelentős központja lehetett. Különleges műemlékek, harangok, aranyozott plakettek, épületek és műhelyek maradványai kerültek napvilágra. A Nyitrai Fejedelemség a Morva Fejedelemséghez történt erőszakos csatolásával létrejött a Nagymorva Birodalom, az első történelmi államalakulat mai Szlovákia területén. 863-ban Cirill és Metód szaloniki szerzetesek érkezésével egy kulturális-vallási forradalom indult el. A szerzetesek küldetése a kereszténység terjesztése volt a Nagymorva Birodalom területén, nevükhöz fűződik az első szláv ábécé (glagolika), melyből később a cirillika és az ázbuka alakultak ki. Ebben az időszakban alapították a legrégebbi kolostort és az első püspökséget az ország területén. A Nagymorva Birodalom bukása után a terület az elkövetkező közel egy évezredre (1001-1918) a Magyar királyság részévé vált. Nyitra városa határ menti településként megőrizte jelentőségét. 1248-ban szabad királyi városi rangot kapott, ami nagyban hozzájárult a régió fejlődéséhez. A legjelentősebb középkori települések Komárom (üzleti és kulturális központ, a Dunai Királyi Flottilla bázisa), Óbars, Léva (Bars megye központja), Párkány, Ipolyság és néhány vásárhely, Komját, Verebély, Udvard, Naszvad és Túriszakállas voltak. A leggyorsabb fejlődés a XVIII. sz.-ban indult el, miután megalakultak a fontosabb gazdasági és kulturális intézmények. Ma a Nyitrai Kerület az ország jelentősebb mezőgazdasági, gazdasági és kulturális régiói közé tartozik. Csodálatos történelmi műemlékeinek köszönhetően az idegenforgalom fejlődéséhez szükséges kitűnő feltételekkel rendelkezik.

Turistikai attrakciók

Történelmi, kulturális és egyházi emlékek

Kelemantia (Izsa) – az i. u. 2. sz.-ban épült római kőerődítmény tárlata. Nyitra történelmi központja – Nyitrai-vár – a XI. sz.-ban épült erődítményrendszer, Püspöki-palota (egyházmegyei központ), gazdasági épületek, Szent Emmerám-bazilika, Vazul-torony, kazamaták. Az épület-együttes beltere a székesegyházon és az Egyházmegyei Múzeumon kívül egyenlőre nem látogatható. A városi műemlékvédelmi terület részét képezik továbbá a XII. sz.-ban épült román stílusú Szent István-templom, a Kálvárián álló Szűz Mária Mennybemenetelének-temploma, a Szent Mihály-templom (1739), a Paulai Szent Vince kolostor és templom (irgalmas nővérek), a XVIII. sz.-i barokk Mária-oszlop (pestisoszlop), a szecessziós Megyeháza, a Kluch-palota az Atlasz szoborral (népies nevén Corgoň), a barokk kolostor, a Nyitra Menti Múzeum neoreneszánsz épülete és az 1910-11-ben bizánci stílusban épült zsinagóga is.
Komárom erődrendszere és történelmi központja – Közép-Európa legnagyobb erődrendszere a XVI.-XIX. sz. között épült; a város történelmi központjának értékesebb objektumai: neoreneszánsz városháza (1875), Klapka-tér a névadó tábornok szobrával (1896), neogótikus Tiszti-pavilon (1863), Szent Háromság-szobor (1715), barokk Szent Antal-templom (1738), Zichy-palota (XVII. sz.), klasszicista Szent Rozália-templom (XIX. sz.), pravoszláv templom (1754), zsinagóga (1896), Duna Menti Múzeum. Több történelmi épület az 1763-ban bekövetkezett megsemmisítő erejű földrengés után épült (1763).
Lévai vár – a XIII. sz.-ból származik, későbbi kiegészítésekkel, hozzáépítésekkel (Dobó-kastély, Kapitány-ház), ma a Barsi Múzeum otthona.
Várromok – Gímes vára (Gímes) – XIII. sz.-i várrom a Tribecs-hegység déli lejtőjén; Nagytapolcsányi-vár (Topoľčany) – XIII. sz.-ban épült gótikus vár romja, jelenleg a vártoronyban berendezett tárlat látogatható (Kővárhely – Podhradie); Apponyi-vár (Oponice) – XIII. sz.-ban épült gótikus vár maradványai, előkészületben a „Teres„ vártoronyban berendezésre kerülő tárlat; Hrussó vára (Keresztúr – Hostie) – XIII. sz.-i gótikus várrom, középkori várjátékok, bemutatók helyszíne.
Kastélyszállók – néhány jó állapotban fennmaradt kastély luxusszállodaként működik. Ürményi-kastély (Mojmírovce) – XVIII. sz.-i barokk-klasszicista épület egy védett parkerdő közepén; Chateau Béla (Béla) – barokk-romantikus kastély 1732-ből, korabeli berendezéssel; Tótmegyeri vadászkastély (Palárikovo) – XVIII. sz.-ból, az ismert fácános közelében; Park Hotel Tartuf (Bélád, Beladice-Pustý Chotár) – barokk kastély a XIX. sz. elejéből neoklasszicista stílusban átépítve, a kastélyparkban szabadon látogatható egyedi, szabadtéri kerámia-galéria; Kistapolcsányi-kastély (Topoľčianky) – nemzeti kulturális műemlék, 1923-1951 között Csehszlovákia államelnökeinek nyári rezidenciája, jelenleg szálloda és a Fegyver- és Történelmi Bútor-múzeum otthona (a kastély közelében található a Nemzeti Ménes).
Egyházi emlékek – Szent György-templom (Ghymeskosztolány – Kostoľany nad Tríbečom) – a legrégebbi római-katolikus templom Szlovákia területén (XI. sz.), fennmaradt románkori freskókkal; Szent Mihály arkangyal templom (Zobordarázs – Drážovce) – az egyik legrégebbi román kori templom; Nyitrasárfő (Nitrianska Baltnica) – preromán kori körtemplom (rotunda); Hontvarsány (Kalinčiakovo) – román kori templom; Bény (Bíňa) – román épületmaradványok, Deáki (Diakovce) – bazilika.

Műszaki emlékek

Gútai vízimalom és fahíd (Kolárovo) – csodálatos természeti környezetben, a Vág folyó partján, Európa leghosszabb fahídjával (86 m), a népi kultúra és az ártári erdő ökoszisztémájának tárlatával.
Hontbagonyai vízimalom (Bohunice) – molnár-település a Sikenička patak partján, népi kultúrát bemutató tárlat.
Virti gőzmeghajtású szivattyúállomás (Virt) – ipari műemlék, 1897-ben épült, Pat és Virt települések között található.
Ógyallai Csillagvizsgáló (Hurbanovo) – a legöregebb közép-európai obszervatórium, alapítva 1871-ben.

Népi építészet

Tegzesborfői sziklalakások (Brhlovce) – a XVI.-XII. sz.-ban, a török támadások idején épült, vulkáni tufába vájt lakások.
Martos (Martovce) – a népi kultúra és építészet tárlata, az 1871-ben épült vályogház a XIX.-XX. század fordulójának lakáskultúráját mutatja be.

Érdekességek

Nyitrai Agrokomplex (Nitra) – nemzetközi kiállítási terület (EXPO), mely évente több ezer látogatót vonz.
Kistapolcsányi Nemzeti Ménes (Topoľčianky) – központi nyilvántartás, a lótenyésztés és nemesítés központja Szlovákiában, az egyetlen a lovak fajtájának származását igazoló bizonyítvány kibocsátására jogosult intézmény, Hippológiai Múzeum.
Garammenti harcok (Óbars - Starý Tekov) – a frontvonal áttörésének 1945 márciusában lezajlott rekonstrukciója, katonai technika prezentációja, tűzoltóság, rendőrség és mentőalakulatok bemutatója.

Falusi turizmus (vidéki turizmus) – gasztronómiai élmények és folklór

Borturizmus – a Nyitrai Borrégió gazdag szőlőtermesztési és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, minőségi borok széles választékát kínálja. A régió részét képezik: Nyitrai királyi borút, Nyitrai borút, Honti és Zsitva-menti borút, Búcs és Szentpéter települések, Kürti borászati mikrorégió. A borászati ünnepségeket általában Szent Orbán napján és az őszi szüret idején rendezik. Az ünnepségeket gyakran folklórműsorokkal és hagyományos mesterségek bemutatójával kötik össze.
Vadászat és halászat – a kerület 326 vadászterülettel rendelkezik. A Dunamenti-síkság apróvadban gazdag, a kerület északi részén szarvas is vadászható.
Ismertek a Tótmegyeri fácános és a Kistapolcsányi nagy vadaspark, mely vizekben és holtágakban gazdag, ezért nagyon népszerű a halászok és horgászok körében.
Aktív falusi turizmus – a falusi turizmus új irányvonala, a néhai gazdaságok teljes átalakításával teljes körű szállásszolgáltatások és gasztronómiai élmények kínálata a helyi adottságok kihasználásával, az ökológiai gazdálkodásra nagy hangsúlyt helyezve (Újbars – Nový Tekov, Palást – Plášťovce, Cabajcsápor).

Természeti attrakciók

Védett területek – a természet szerelmesei megismerkedhetnek a Csicsói Holt-ág Nemzeti Természet Rezervátum, Párizsi mocsarak és lápok valamint a Duna-ártéri Természetvédelmi Terület értékes ökoszisztémájával, vízinövényekkel (pl. fehér tavirózsa, sulyom) és állatfajokkal. Ezek a területek a ritka vízimadárfajok védelme szempontjából kivételes jelentőséggel bírnak (fehérfarkú rétisas, vörös gém, kis kócsag).
Malonyai arborétum (Mlyňany) – a Szlovák Tudományos Akadémia védelme alatt áll. 1892-ben alakult. 67 ha-os területével és több mint 2300 hazai és idegenhonos (exóta) fafajjal Közép-Európa legszebb és legnagyobb arborétumai közé tartozik. Az arborétum területén egy XIX. sz.-i neoklasszicista kastély áll.
Čertova pec-barlang (Radosna – Radošina település mellett) – a régészeti feltárások alapján a barlangtereket már 80 ezer évvel ezelőtt lakták, a feltárt leletek az eneolit és újkor között működő település létét bizonyították.
Bölénypark (Lót – Lovce település mellett) – Európa legnagyobb védett bölény vadas parkja 140 ha területen, tanösvénnyel, melyet 1958-ban alapítottak Európa legnagyobb emlősének védelme céljából.

Üdülés, gyógy- és sportturizmus

Termálfürdők

Bellegszencsei termálfürdő (Podhájska)

Bellegszencsei termálfürdő (Podhájska) – ismert a magas ásványtartalmú sós víz (a Holt-tenger vizéhez hasonló összetétel) jótékony hatása a mozgásszervi-, légzésszervi- és bőrbetegségekre. 2012-ben nyitotta meg kapuit az új, vízi élményelemekkel felszerelt fedett wellness központ.

 

Szántói wellness fürdő (Santovka)

A Szántói wellness fürdő (Santovka) magas biológiai aktivitású termálvizének köszönhetően kedvelt. Gyógyhatással bír a mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségekre, ismert jótékony hatása a reumatológiai és bőrbetegségekre valamint különböző allergiákra.

Pati (Patince) wellnessfürdő

A Pati (Patince) termálvíz gyógyhatását már az ókori rómaiak is ismerték.

Párkányi Vadas termálfürdő

Közkedvelt termálfürdők

Népszerűek a Komáromi, az Érsekújvári és Léva melletti Margita Ilona termálfürdők, valamint az Érsekújvár és Nyitra között fekvő, az egész év folyamán nyitva tartó Mezőkeszi termálfürdő (Poľný Kesov) is.

Vízi sportok és kerékpározás

Vízi sportok – a nyitraeperjési Duchonka víztározó (Prašice) a nyári szezonban rengeteg nyaralót vonz. A vágkirályfai víztározó (Kráľová nad Váhom) a vízi sportok paradicsoma (szörfözés, vízi robogózás, csónakázás), a töltésen vezető aszfaltút a görkorcsolyázók és kerékpárosok kedvelt helye. A Duna, Vág és Garam folyók a nyári üdülésen kívül a horgászok és csónakázók kedvelt tartózkodási helye.
Kerékpáros turizmus – a Duna menti nemzetközi kerékpárút a Nyitrai Kerületet attraktív környezetben, a Csicsói Holt-ágnál éri el; a Duna mentén haladva Komáromba, majd Izsát és Patot keresztezve Párkányba vezet. Párkányban a Duna felett ívelő felújított Mária Valéria hídon áthaladva hagyja el az országot. További jelentős útvonal a Vágsellyétől Komáromba vezető Vág menti kerékpárút és az észak-dél irányú Nyitra menti kerékpárút (Nyitra – Nagysurány – Érsekújvár – Komárom). Helyi jelentőségű kerékpárutak az Ipoly menti (Párkány – Ipolyhidvég), Garam menti (Párkány – Garamtolmács) és a Honti kerékpárút (Ipolyság – Palást).