Kassa (szlovákul Košice, németül Kaschau, latinul Cassovia, horvátul Kašava, lengyelül Koszyce, oroszul Košicy) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%) (2006). Abaszéplak, Bárca, Hernádirtvány, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községek tartoznak hozzá.
A település ősidők óta lakott hely, ahol a 13. században hospesek telepedtek le. A várost először 1230-ban, erődítményeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá veszi a Csák Máté-párti várost. 1347-től szabad királyi város.
1374-ben Nagy Lajos király országgyűlést tart itt, melyen a rendek elismerik a leányági örökösödést. 1441-ben sikertelenül ostromolta Perényi Miklós, majd I. Ulászló is. 1449-ben a város alatt verte meg Jan Jiszkra cseh serege Székely Tamás magyar seregét, a csatában Székely is elesett. 1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül. 1526-ban I. Ferdinándnak behódolt, 1536-ban Szapolyai János foglalta el, de 1551-ben ismét Ferdinándé lett. 1604-ben Bocskai szállta meg, innen szólította fel a nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére. Basta sikertelenül ostromolta, de 1606-ban ismét a királyé lett. 1606. december 29-én itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. Hívei azt gondolták, hogy megmérgezték.
1619. szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el a várost, innen adta ki kiáltványát, itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal. 1644. január 18-án itt kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak itt. Az 1670-es években a várost többször eredménytelenül ostromolták a kurucok. 1677. november 26-án a császáriak a lázadó várost elfoglalva a vezetőket kegyetlenül kivégezték. A császáriak a várostól délre 1670 és 1676 között ötszögű citadellát építettek, melyet Thököly 1682-ben elfoglalt, majd 1685. október 25-én Caprara generális visszafoglalta. 1596 és 1700 között az egri püspök székhelye volt. 1703-ban a város Rákóczinak hódolt be, 1706-ban Rabutin sikertelenül ostromolta, végül 1711. április 27-én foglalták el a császáriak. 1713-ban a citadellát lebontották, nyoma sem maradt.
1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum. 1802-től püspöki székhely. A városfalakat a 18. század végétől 1856-ig fokozatosan elbontották, csak a Hóhér-bástya és kisebb falszakaszok maradtak meg. Úgy 1848. december 8-án, mint 1849. január 4-én a város közelében verte meg Schlik tábornok a magyar honvédsereget. A városba 1849. február 15-én vonultak be a honvédek, de június 24-én az oroszok megszállták.
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar, 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, 1919 nyarán a magyar Vörös Hadsereg foglalta vissza, majd a Vyx-jegyzék értelmében kiürítette. 1920. június 4-én a város a trianoni békeszerződéssel hivatalosan is Csehszlovákiához került. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át.
1938-ban az első bécsi döntés értelmében Kassa visszakerült Magyarországhoz. 1941 június 26.-án bombatámadás érte, melynek következtében Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. Kassát 1945 január 19-én szabadította fel a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett. 1945. április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a kassai kormányprogramot.
Kassa ma az önálló Szlovákia keleti részének központja. 2001-ben 236 093 lakosából 210 340 szlovák (89,1%), 8940 magyar (3,8%), 5055 cigány (2,1%), 2803 cseh (1,2%), 1279 ruszin, 1077 ukrán és 398 német volt.
Főbb látnivalók:
A város legjelentősebb műemléke az Árpád házi Szent Erzsébet nevét viselő Dóm. Helyén már a 13. században templom állt, mely 1378-ban leégett. Ezután kezdtek a dóm építéséhez, de csak 1520-ban fejezték be véglegesen a nagyméretű háromhajós csarnok-templomot. 1556-ban tűzvész károsította, később többször javították, végül 1877 és 1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá. Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai alakját. Szárnyas főoltára 1474 és 1477 között készült. A dóm altemplomában temették el 1906-ban a Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja.
A Domonkos templom az 1250-es években már állt, eredetileg gótikus, majd barokk stílusban építették át, mai formáját 1894-ben kapta.
A ferences templom a 14. század végén épült, később építették át barokk stílusban.
Kassa evangélikus temploma 1816-ban épült.
A görögkeleti templom 1882 és 1886 között épült.
A várostól északnyugatra emelkedő dombon 1736 és 1758 között épült fel a Kálváriatemplom, amely 1773-ban katonai raktár lett, 1820-ban visszaadták az egyháznak, és újra felszentelték. A templom a kassaiak búcsújáróhelye. XII. Leó pápa 1826-ban teljes búcsút engedélyezett az ide látogatóknak.
Kassán áll a Kelet-Szlovákiai Múzeum 19. század végi épülete is.
A város üdülőhelye a Hernád partján épült Kassafürdő.
Orbán-torony
