Árva vára

Árva váránák legendája

Árva várának legendája szerint a régmúltban lovagok érkeztek az országba nehéz páncélzatban, a forró nyár ideje alatt. Az elkeseredett lovagok az Úrhoz kezdtek fohászkodni, hogy védje meg őket a tűző nap sugaraitól. Az első lovag azt kérte, hogy az Úr borítson sátrat fejük fölé, míg a második azért fohászkodott, hogy inkább egy várat építsen, mely olyan magasan helyezkedik el, hogy az elbújik a felhők közt a nap elől! A harmadik lovag annyit kért, hogy a vár magányosan álljon, környékén ne lakjanak emberek sem. Amint kimondták a kívánságokat, hirtelen orkán kerekedett és a lovagokat magával ragadta. Amikor magukhoz tértek, egy várban találták magukat. Az erődítmény kopár, a környékből kimagasló hegyen állt, sem falain belül, sem kívül, a lovagokon kívül senki sem volt. A legenda szerint a lovagok az Árva vára nevet adták neki.

Árva vára Szlovákiában, Árvaváralja (Oravský Podzámok) község mellett az Árva folyó szintje felett 112 méterre magasodó sziklára épült a Kis Fátra csodaszép környezetében.

A középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.

A vár alapításáról nem lehet tudni semmit sem, de feltételezhető, hogy mint sok más magyar vár, ez is közvetlenül az 1241-es tatárjárás után épült. Mikszáth Kálmán szóhagyományokra alapozva állítja, hogy a templomos lovagok építették. Első ismert birtokosai a Balassák voltak. Oklevélben először 1267-ben történik említés a várról, [2], amikoris IV. Béla kiváltotta Balassa Mikótól, és ettől kezdve egy ideig királyi várként funkcionált. Ekkor már létezett a fellegvár és valószínűleg a középső vár is. Az alsóvár helyén fából ácsolt épületek álltak. A királyi megbízottja a várispán volt.

1298-ban a király a trencséni Csák Máténak adományozta, majd annak halála után Doncs mesterre bízta a várispánságot, aki húsz éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget és árvai grófnak nevezte magát. 1331-ban Károly Róbert a körmöci Lipót grófot nevezte ki árvai grófnak majd 1335-ben várispánná is tette. Lipót ezt a tisztséget 1349-ig töltötte be.

A második világháború után a korábbi német és magyar birtokokat államosították Szlovákiában. A vár állami tulajdon lett. Jelenleg is tartanak a karbantartási és rekonstrukciós munkák. A vár jelenleg nemzeti emlékhely és múzeum szerepét tölti be. Bemutatják a vár történetét, legrészletesebben a Thurzó-korszakot és a közbirtokosság idejét.

Természettudományi és néprajzi kiállítás is van a múzeumban. Meg kell említeni a gazdag ornitológiai gyűjteményt, mely Antoni Kocjan lengyel erdész munkája.