Opálhegy (Zámutov), technikai műemlékek

Az opálbányák Szlovákia keleti részén találhatóak, a Szalánci-hegység vidékén. Mindössze 20km távolságra terülnek el Eperjes városától, Červenica (magyarul Vörösvágás) és Zlatá Baňa között. Már a 16. században is ismert volt szinte az egész világon az opálbánya. A legnagyobb opált, a Harlekint 1175-ben találták Červenica községében. Csaknem 600gramm súlyú volt. Napjainkban a bécsi természettudományi múzeumban található. Az egykor aranykorát élő opálbánya bejárata napjainkban is várja a látogatókat. A Szlovák opál állandó kiállítása...

Homonna Kastélya a város egyik meghatározó épülete. A középkori vár helyén épült, tornyos szerkezetű kastély. A régió legfontosabb kulturális és történelmi emlékei közt számon tartott. A kastélyt a Drugeth család építtette 1619 és 1641 között, az egykori leégett úri kúria helyén.  A kastély négyzetes alapú, középen udvarral, melynek biztonságáról a sarkokon felállított négy torony gondoskodott. A főkapu és a torony felvonóhíddal ellátott, valamint...

Ezt a nagyon szép pszeudogótikus palotát Jakab Péter, a tehetős téglagyáros építette.  Az Erzsébet dóm átépítésénél fennmaradt anyagot használta fel. 1945 áprilisában és májusában a csehszlovák elnök székhelye volt. 1992-2000-ig a British Council (Brit Tanács) székhelye volt. Ma jelentős társasági események színhelye.

A Rodostói ház emlékhely annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épületet 1991-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Az eredeti Rodostóban található ház kivitelezésében a fejedelem saját kezűleg is részt vett. Mintául, területileg és kivitelezésben is az a szerény ház szolgált, amely ma a Márvány-tenger parti városkában, Tekirdağban, a hegyoldalon...

A Miklós-börtön épülete Kassán található, 2 gótikus ház 17. sz.-i egybeépítéséből jött létre. Mindkét ház a 15. század 1. feléből származik. A 15. század 2. felében a sarki épületet 1 emelettel megtoldották. A 17. századig lakóházként funkcionált. A pincében talált eszközök, maradványok alapján feltételezhető, hogy a 16. sz-tól az épületben fazekasműhely működött.      A 17. sz.-tól falai közt városi börtön és kínzókamra működött....

A klasszicizáló barokk homlokzatú palota ma a Műszaki Múzeumnak ad otthont. A palota 4 gótikus 13.sz.-beli ház helyén épült. A ház elődjében lakott többek között Bornemissza János, magyar lovassági tábornok is. 1654-ben – az ellenreformáció időszakában – II. Ferdinánd császár a Bornemissza házat és a szomszédos házakat a felső-magyarországi kapitányok és magas rangú katonatisztek tartózkodási helyéül jelölte ki. A 4 házat egy palotává Wesselényi Ferenc...

A 3-szintes neobarokk palota 1899-ben épült. A terveket a budapesti professzor Czigler Béla készítette. Gazdag homlokzatán az Andrássy címer látható. Földszintjén 1899-1908-ig a Szálasi Alajos vezette Andrássy kávéház működött. 1908-ban azonban Szálasi visszatért szülővárosában Temesvárra. Ma földszintjén ismét az Andrássyak nevét viselő kávéház működik, emeletén pizzeria kapott helyet.

2004 októberében avatták fel Márai Sándor szobrát a Mészáros utca végén található kis téren. A széken ülő bronz szoboralakkal szemben egy másik üres szék van. Mögötte gránitfal magasodik. Turisták kedvelt fotó-helyszíne. A szobor Gáspár Péter, felvidéki szobrász munkája.

Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb, legismertebb szerzője, egyben az egyik legkülönösebb sorsú írója gyermekkorának néhány évét töltötte e házban. A házban 1988-ban egy Márai-emlékszobát nyitottak meg a városi önkormányzat támogatásával, erre a ház falán található kétnyelvű emléktábla utal. A Márai Sándor Emlékkiállítást 2019. január 22-én nyílt meg. Kassán 1998 májusában létesült a Márai Sándor Emlékszoba a...

1970-ben a dómmal és a Szent Mihály-kápolnával együtt Nemzeti Kulturális Műemléknek nyilvánították. A 14.-15. sz. fordulóján épült gótikus stílusban. 1628-ban átépítették és befedték. Az előtte látható 7 tonnás harang eredetileg a tornyában volt. A harangot Szent Orbánnak, a szőlészek védelmezőjének, patrónusának szentelték. Franz Illenfeld, olmützi harangöntő öntötte 1556-57-ben. A tornyot 1775-ben ismét átépítették, hagyma-alakú, barokk...

A barokk-klasszicista palotát a Pozsonyi Császári Kamara mérnöke Langer János tervezte 1779-ben. Többször átépítették, a legnagyobb átépítésen 1887-89 között esett át. A munkálatokat Gerster Béla és Markó Gusztáv vezették. 1973-75 között felújították, és múzeumot rendeztek be benne. 1928-ig Kassa-Torna megye megyeházaként működött.        

Az idő múlásával Kassa városi erődítése bonyolult fejlődésen ment keresztül, és számos építkezési szakaszban volt. Az első három a magyar uralkodó dinasztiák között az Áprád család (a 13. század második feléig), a LUXEMBURG család (a 14. és 15. század fordulója) és Corvin dinasztia (a 15. század második fele). Kassa utolsó erődítmény épületeit 1706 és 1710 között építették II. Rákóczi Ferenc felkelésekor. 1783-tól kezdve az egész bonyolult erődítményt...

A kassai Repüléstörténeti múzum, Szlovákia első repüléstörténeti múzeuma, mely a repülés technikai fejlődését hivatott bemutatni. Összesen 52 repülőgép, 5 hangár várja a vendégeket. Természetesen helikopterek is szerepelnek a kínálatban. A múzeum 4 korszakot mutat be. Az első korszak az 1945-ig tartó időszakot ismerteti, több mint 20 repülőgépmotorral. Az egyek tárgyak 1915-1916 -ból származnak. Az egyedi motorok az egész világról származnak. Makettek...

Vegyes stílusú, gótikus-reneszánsz lábasház, mely mai arculatát a 18. sz.-ban nyerte el. 1953-55-ben belterét a szomszédos 2-es számú házzal egybenyitották a Sárosi Múzeum kialakítása céljából. A kétszintes átjárójú ház homlokzatát festett ornamentika díszíti. A nyerges tört tetőt korabeli, az 1878-as tűzvész előtti rajzok alapján újították fel.

A Főtér legjelentősebb és egyben legértékesebb házai közé tartozik. Az eredetileg gótikus házat 1556-ban reneszánsz stílusban átépítették. A következő, 1778-as átépítésnél a reneszánsz ablakokat barokkra cserélték. Az épület falfestése rokokó, 1778-ből való. A portál feletti a gazdag patríciusi Czebner család polgári címere látható. A gazdagon díszített portálon az 1566-os évszám olvasható. Ma a Sárosi Múzeum adminisztratív részlegének ad otthont,...

Gótikus-reneszánsz épület, mely 1505-1509 között épült. Építői Alexander és Alexius mester voltak, Alexius munkáját dicsérik az ún. olasz stílusú ablakok, a lodzsa és a kőportálok is. A Városházát késő-gótikus stílusban az eperjesi János mester fejezte be 1509. A festészeti díszítést a bártfai festő, Theofil Stanzel készítette. Ö festette a homlokzati címereket és az ülésterem „Utolsó ítélet“ című falfestményét. A külső falak festése Grünwald...