Bártfa főtere

Bártfa alapításánál és építésénél egy szabálytalan sakktábla alapú alaprajzot követtek. A főtért övező utcák derékszögben találkoznak. A város központját a 260 x 80 m főtér alkotja. Itt álnak a város a legjelentősebb épületei is. A főteret 3 oldalról összesen 46 emeletes polgári ház övezi, melyeket a középkorra oly jellegzetesen keskeny parcellákra építettek. A teret a 4., északi oldalról a város jelképévé vált gótikus plébániatemplom, a Szent Egyed bazilika minor zárja le. Egyik fala szomszédos a városi humanitárius iskola reneszánsz épületével. A főtéren vezetett az északi kaput a déli kapuval összekötő útvonal. Ide a főtérre futnak ki a városközpontot övező házaktól vezető jelentősebb utcák is. A ma látható városközpont nem egyszerre épült meg, hanem folyamatosan, több évszázadon át. A város fejlődése szempontjából az egyik legjelentősebb időszak az 1320-1352 közötti évek voltak, amikor a várost egy Lőrinc nevű főbíró vezette. I. Lajos 1352-ben elrendelte a városfalak megépítését és a város piactartási jogot kapott. Az egyik legnagyobb kiváltság azonban a 8-napos vásártartási jog volt, melyet a város 1320-ban Károly Róberttől kapott. Ezt a jogot Zsigmond király 1403-ban 16-napos vásártartási jogra bővítette, majd 1427-ben egy további vásár szervezésének a jogát adományozta a városnak. Ezt a hagyományt felújítandó 1971-től tartják meg minden év augusztusában itt a város főtéren a Bártfai vásári napokat.

A Főtér polgári házai

A főtér polgári házainak alakját és elhelyezkedését a kijelölt építkezési parcellák határozták meg. Szinte valamennyi ház 3-tengelyes, 2-szintes, a mellékutcákban 3-tengelyesek és 1-szintesek. A parcellák alakját követve a házak téglalap alapúak. Valamennyi ház földszintje üzleti célokat szolgált, innen nyílt az összekötő folyosó a hátsó részbe, a lépcsőfeljáró az emeletre és a pincelejáró is. A szint egyes helységei egymás mögött voltak. Valamennyi kaput kőportál díszítette, mely a ház legszebb, legékesebb része volt, szinte státuszszimbólum. A felső szint lakó- és reprezentációs helységeinek ablakai a főtérre néztek. A felső szint hátsó felében volt a konyha ill. a személyzet lakrésze. A portálok, lépcsőfeljárók és különféle beugrókat kődíszítések ékesítették, a reprezentációs termek falát falfestményekkel díszítették. Valamennyi polgári háznak saját története, történelme van.