Kulturális és közösségi létesítmények Szlovákiában

Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb, legismertebb szerzője, egyben az egyik legkülönösebb sorsú írója gyermekkorának néhány évét töltötte e házban. A házban 1988-ban egy Márai-emlékszobát nyitottak meg a városi önkormányzat támogatásával, erre a ház falán található kétnyelvű emléktábla utal. A Márai Sándor Emlékkiállítást 2019. január 22-én nyílt meg. Kassán 1998 májusában létesült a Márai Sándor Emlékszoba a Grosschmid család egykori tulajdonát képező Mészáros utcai ház földszintjén, ahol már több...

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén egy tágas eseménytermet alakítottak ki. Mikuláš Schneider – Trnavský zeneszerző több...

A klasszicizáló barokk homlokzatú palota ma a Műszaki Múzeumnak ad otthont. A palota 4 gótikus 13.sz.-beli ház helyén épült. A ház elődjében lakott többek között Bornemissza János, magyar lovassági tábornok is. 1654-ben – az ellenreformáció időszakában – II. Ferdinánd császár a Bornemissza házat és a szomszédos házakat a felső-magyarországi kapitányok és magas rangú katonatisztek tartózkodási helyéül jelölte ki. A 4 házat egy palotává Wesselényi Ferenc kapitány alakíttatta át 1649-1656 között. Ebben a házban laktak a Habsburg-ellenes felkelés...

A 19. sz. elején az empirizmus jegyében épült. A timpanonban a Pongácz és Forgács család közös címere látható. A szabadságharc bukása után gróf Forgács Antal állt a Polgári Intézet élén, ebben az épületben volt a hivatal székhelye. 1878-tól itt működött a Kassai Úri Kaszinó. 1940-ben udvarát befedték.

A Prímási palota (németül: Primatialpalais, és szlovákul: Primaciálny palác), Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája. A palota egyes részei, ma múzeumként funkcionálnak.

A copf stílusú városháza 1793-ban épült egy középkori tanácsház alapjain. A kétemeletes épület díszes erkélyét rajta a város címerével hatalmas toszkán oszlopok tartják. Érdemes egy pillantást vetni a városháza és a tőle jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép figurális és állati ill. reneszánsz motívumokra. A 18. század végén barokk-klasszicista palotává építették át. Ma Nagyszombat polgármestere székel itt.

Bártfa alapításánál és építésénél egy szabálytalan sakktábla alapú alaprajzot követtek. A főtért övező utcák derékszögben találkoznak. A város központját a 260 x 80 m főtér alkotja. Itt álnak a város a legjelentősebb épületei is. A főteret 3 oldalról összesen 46 emeletes polgári ház övezi, melyeket a középkorra oly jellegzetesen keskeny parcellákra építettek. A teret a 4., északi oldalról a város jelképévé vált gótikus plébániatemplom, a Szent Egyed bazilika minor zárja le. Egyik fala szomszédos a városi humanitárius iskola reneszánsz...

Eredetileg a Nagyszombati Egyetem szemináriumnak épült 1648-ban, a világi nemes ifjak nevelése céljából. Pázmány Péter alapította. Mai 3-emeletes, 4-szárnyas formáját Mária Terézia általi átépítésekor nyerte el, a bécsi csúcsbarokk gyönyörű példája. Nagyon szép a homlokzatba épített reprezentációs portál és erkély Fortuna és Gracia szobrával valamint az ablakok barokk kosárrácsai. Később  az épületben egy ideig katonaiskola is működött. 1852 óta gimnázium. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki 15 éves korában, Nagyszombatban már...

Barokk – klasszicista városi palota Már 17. sz. elején városháza állt a mai épület helyén (Curia Civitatis). A mai épület 1779-80-ban épült Langer János tervei alapján, amikor Klestinszky József volt a város főbírája. A homlokzaton eredetileg Krausz Antal szobrai foglaltak helyet. A timpanonban a város címere látható. Ma Kassa város polgármesteri hivatalának ad otthont.

1786-89 között építtette gróf Sztáray Mihály és gróf Vécsey Miklós, Tallher János és Brocky Miklós tervei alapján. 500 személy befogadására volt alkalmas. Első előadásán Mozart: Szöktetés a szerájból c. művét játszották. Északi szárnyában kávézó, biliárd és étterem, az emeletén vigadó, dohányzószalon és söntés működött. 1828-ban itt alakult meg az Úri kaszinó. 1884-ben a színházban előadás közben tűz ütött ki. 1894-ben biztonsági okokból bezárták, majd 1897-ben el is bontották. Lang Adolf tervei alapján a Jakab fivérek és a neves...

A zsinagóga a monarchia ismert zsinagóga-tervezője, Baumhorn Lipót tervei alapján 1911-ben épült. A város történelmi központjában, az emlékműövezetben fekszik. A négyzet alapú zsinagóga díszes, kovácsoltvas kapuval büszkélkedik. A bejáratnál emléktábla őrzi az építéshez anyagilag hozzájáruló alapítók és adományozók nevét. A zsinagóga belsőépítészeti díszítése szerény, nincsenek festmények, szobrok és Isten-ábrázolások sem. A homlokzatot szegmentált és orientális elemek, kasírozott növényi és geometrikus díszek uralják. A zsinagóga...

Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885.11.30-án nyílt meg 36.223 kötettel, gyűjteménye ma 66 ezer kötetet számlál. Túlnyomó többségük latin (35%), magyar (23%) és német nyelvű (21%). A könyvek...

Klasszicista homlokzattal, a Prepostská és Ventúrska utca sarkán található, Pozsonyban, a Zichy palota. Az épületet 1775 körül építtette gróf Zichy Ferenc. Később, a huszadik század során rekonstruálták, napjainkban esküvők, ünnepségek és különböző rendezvények színhelyéül szolgál. A nyári időszakban a palota udvara ad otthont az óvárosi nyári fesztiválnak is.

Történetéhez egy koldus legendája kapcsolódik (a homlokzat csúcsán látható). Állítólag ő építette az összekoldult pénzből. Az épület alapja a 14. sz.-ból származik, mai alakját az 1720-60 közötti átépítésének köszönheti. A homlokzatán látható allegorikus falfestmény évtizedeken át el volt takarva, csak 1994-ben leltek rá. Egyike a legszebb homlokzatú épületeknek Kassán.

A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a 18. század végén egy hatalmas késő barokk palotaépület váltotta fel. A 19. század folyamán az épületet többször...

A barokk-klasszicista palotát a Pozsonyi Császári Kamara mérnöke Langer János tervezte 1779-ben. Többször átépítették, a legnagyobb átépítésen 1887-89 között esett át. A munkálatokat Gerster Béla és Markó Gusztáv vezették. 1973-75 között felújították, és múzeumot rendeztek be benne. 1928-ig Kassa-Torna megye megyeházaként működött.