Galgóc (Hlohovec), szakrális műemlékek és zarándokhelyek

A díszes bejáratú, erkélyes épületet több középkori városi ház alapjára 1542-62-ben Oláh Miklós prímás építtette reneszánsz stílusban. Később Forgách Pál és Lippay György prímások bővítették ki. 1615-ben a levéltár és könyvtár elhelyezése céljából tovább bővítették. Falai közt 1668-tól az egyetem jogi karának előadásait tartották. Barokk portálját Forgách Ferenc címere, homlokzatát Oláh Miklós és Széchenyi György címe prímások címerei...

1380-1421 között épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 3-hajós gótikus bazilika, 2-tornyos homlokzattal, barokk oldalkápolnákkal. Legrégibb oltára (Mindenszentek) kora barokk, 1659-ből. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi, Szűz Mária oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban a párkányi csata...

A Tridenti-zsinat határozata alapján Oláh Miklós prímás építtette 1561-ban, reneszánsz stílusban. Az első katolikus szeminárium volt Magyarország területén. 1590-ben leégett, majd Cherodi kanonok felújíttatta és kibővíttette. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig idős papok otthonaként szolgált. A sarkakon szgrafittók láthatók, az ablakok keretei eredetiek. 1979-től Könyvmúzeumnak ad otthont.

Eredetileg románkori épületegyüttes a 13. századból. Írásban már 1239-ben említik, amikor IX. Gergely pápa a védelmébe vette. A 17. sz. közepén barokk stílusban átalakították és hátsó traktusát 2-szintesre változtatták. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de barokk stílusban kijavították. 1954-től a Nyugat-Szlovákiai Múzeum székhelyének otthona.  

Melczer szobrász munkája 1731-ből, hálából a pestisjárvány elmúlásáért. A háromszög alapú alapzaton Szt. Rozália, Szt. Sebestyén és Szt. Rókus domborművei láthatók (valamennyi összefügg a pestissel). Az alap sarkain Szt. Miklós, Borromei Szt. Károly és Alexandriai Szt. Katalin szobrai állnak. A szentek feletti angyalok ácsszerszámokkal és a város címerével. Az obeliszk csúcsán Szt. József a Gyermekjézussal.

A 19. sz.-ban épült orientális stílusban, keleti elemeket felhasználva. Egy ortodox zsa. homlokzata egyszerű, torony nélküli, csak a tízprarancsolat táblái díszítik. A Status Quo egy reprezentatív, 2-tornyos épület. Szentélyét a nők részére fenntartott emeleti galéria öleli körül. Belterében ma egy galéria műklödik, kortárs képzőművészeti kiállítással. A zsinagóga előtt egy holokaust emlékmű áll.

Jelentése: több egyházmegye közös, esetleg egy ország minden egyházmegyéjéből növendékeket fogadó papnevelő intézete, ahol jezsuiták tanítottak. A Lippay György által alapított szeminárium római szeminárium mintájára működött 1648-1777-ig. A római mintát követte még a növendékek vörös színű reverendája is, ezért nevezték Collegium Rubrorumnak.  A barokk épületet a 20. sz. elején 1 emelettel bővítették, a homlokzatot reneszánsz stílusban...

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén...

A Katolikus Szeminárium részére építtette Pázmány Péter. Barokk portálján egy királyi koronázás jelenete látható, valószínűsíthető, hogy Szt. Istváné. A Szent István királyt pátrónusaként tisztelő szeminárium 1631-től fogadta a papságra készülőket. Miután az érsekség Esztergomba költözött, fiú-árvaház működött falai közt.

Eredetileg a Nagyszombati Egyetem szemináriumnak épült 1648-ban, a világi nemes ifjak nevelése céljából. Pázmány Péter alapította. Mai 3-emeletes, 4-szárnyas formáját Mária Terézia általi átépítésekor nyerte el, a bécsi csúcsbarokk gyönyörű példája. Nagyon szép a homlokzatba épített reprezentációs portál és erkély Fortuna és Gracia szobrával valamint az ablakok barokk kosárrácsai. Később  az épületben egy ideig katonaiskola is működött. 1852...

A korai barokk gyönyörű példája. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a Felvidéken, EU-ban is a legszebbek közé tartozik. Esterházy Miklós nádor 1629-ben jeles talján építőmestereket - Antoniust és Pietro Spazzit – bízott meg az egyhajós székesegyház építésével. Az egyetemi épületegyüttes részét képezi. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel...

Az Orsolya-nővérek késő barokk temploma és zárdája 1724-ben épült. Eszterházi Imre érsek kérésére érkeztek a városba. Az egyhajós templom alaprajza nagyon szokatlan, elipszis alakú, nagyon ritka. A főoltár képe Szt. Annát ábrázolja, amint a gyermek Szűz Máriát tanítja, Zanussi József munkája. A Szűz Mária oltár alatt egy cinktárolóban a Kassai mártírok földi maradványai találhatók.

A kálvinisták (evangélikusok) 1616-ban kezdték építeni. Az egyhajós templom jellemgzetesen kora barokk stílusú a német (sziléziai) reneszánsz elemeivel. Miután a Pálosok a 17. sz.-ban városba érkeztek, 1671-ben e rend tulajdonába került. Ök a templomot átépítették, 1701-ben hozzáépítették a Lorettói-káponát és egy fából épült harangtornyot.

A fallal körülvett óváros központi terén álló, 1695-ből származó impozáns barokk szoboregyüttes alkotója Khien Kristóf János. Innen néhány perces sétával a város szinte összes látnivalója elérhető. Itt kezdődik a város legfontosabb bevásárló utcája, a sétáló utcává alakított főutca. A szoboregy. Talapzatból, sziklasírból (Szt. Rozália fekvő alakja) és a 4 m magas oszlopból áll, melynek tetején Szűz Mária látható. A talapzat sarkain Szt. Flórián,...

A város legrégibb temploma, a 14. sz.-ból származó gótikus egyhajós templom zárt presbitériummal és keresztbordás mennyezettel. A múltban egy városi kórház is tartozott hozzá. Északi oldalán gótikus tornyocska áll körablakokkal.    A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható (Szt. Erzsébet, Szt. Ilona és Szt. Borbála plasztikái). A központi alak, Szt.Ilona gótikus szobra 1400-ból származik. Mint a nagyszombati templomok többségét, ezt...