Szent-Miklós püspöki székesegyház

1380-1421 között épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 3-hajós gótikus bazilika, 2-tornyos homlokzattal, barokk oldalkápolnákkal. Legrégibb oltára (Mindenszentek) kora barokk, 1659-ből.

1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza.

A templom északi, Szűz Mária oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának

képét. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban ez még 3 x megismétlődött a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak. E képnek köszönhetően lett Nagyszombat zarándokhely. Az oldalkápolnákban esztergomi érsekek barokk síremlékei (epitafok) találhatók. A presbitérium délkeleti felében egy románkori ossáriumot találtak, mely nagyszombat legrégibb szakrális építménye.