Nagyszombat (Trnava), látnivalók és turisztikai érdekességek

A díszes bejáratú, erkélyes épületet több középkori városi ház alapjára 1542-62-ben Oláh Miklós prímás építtette reneszánsz stílusban. Később Forgách Pál és Lippay György prímások bővítették ki. 1615-ben a levéltár és könyvtár elhelyezése céljából tovább bővítették. Falai közt 1668-tól az egyetem jogi karának előadásait tartották. Barokk portálját Forgách Ferenc címere, homlokzatát Oláh Miklós és Széchenyi György címe prímások címerei díszítik. 1562-től 1820-ig megszakítás nélkül az esztergomi érsekek székhelye volt....

1380-1421 között épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 3-hajós gótikus bazilika, 2-tornyos homlokzattal, barokk oldalkápolnákkal. Legrégibb oltára (Mindenszentek) kora barokk, 1659-ből. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi, Szűz Mária oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban ez még 3 x megismétlődött a kuruc harcok alatt. A kegykép...

A Felvidék legrégebbi kőből épület színházépülete: 1831-ben épült empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő. Pannonia tükörterme 1907-ben épült. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat is tekintve nagyon nagy volt (szinte túldimenzált). Az első német nyelvű előadást 1831. Karácsonyán, magyar nyelvűt 1844-ben, az első szlovák nyelvűt 1869-ben tartották.

A barokk ház középkori alapokon nyugszik. A törökkorban, Bethlen (Bocskai) felkelés idején (1604-1626) egy ideig itt bújtatták a magyar királyi koronát. Erról tanúskodik az attikán olvasható latin nyelvű felirat, fordításban: „Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam“. A Zene házában kiállítás emlékezik meg Mikuláš Schneider-Trnavský, nagyszombati születésű szlovák zeneszerzőről, aki Kodály Zoltán életreszóló barátja volt (diákkori barátság).

1923-24 között épült Jozef Mark tervei alapján. A félkör, amfiteátrum alaprajzú épület mennyezete  vasbetonból épült. 3 tornya van, a főtorony négyzet alapú (toronyórával és harangjátékkal) és 2 alacsonyabb, diagonálisan elhelyezett körbástyaszerű oldal-tornya.

Jelentése: több egyházmegye közös, esetleg egy ország minden egyházmegyéjéből növendékeket fogadó papnevelő intézete, ahol jezsuiták tanítottak. A Lippay György által alapított szeminárium római szeminárium mintájára működött 1648-1777-ig. A római mintát követte még a növendékek vörös színű reverendája is, ezért nevezték Collegium Rubrorumnak.  A barokk épületet a 20. sz. elején 1 emelettel bővítették, a homlokzatot reneszánsz stílusban módosították. Eredeti a kora barokk portál, latin felirattal és az alapító címerével.  1853-tól...

A Nagyszombati Egyetemen 1769-ben megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Ezt az épületet, kigfejezetten az orvosi kar részére 1770-72 között építették, Hildebrand tervei alapján. Az egyetem 1777-es átköltöztetése után a Királyi Akadémia székhelye volt. A Nagyszombati Egyetem újkori újraindításától az Egészségügyi és szociális kar található itt. Az épület sarkán Nepomuki Szt. János szobra.

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellen-reformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt folyt az első orvosképzés. Mária Terézia 1777-ben az egyetemet áthelyezte Budára. Az egyetem komplexumában nyomda, patika, gazdag könyvtár, színházterem,...

A korai barokk gyönyörű példája. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a Felvidéken, EU-ban is a legszebbek közé tartozik. Esterházy Miklós nádor 1629-ben jeles talján építőmestereket - Antoniust és Pietro Spazzit – bízott meg az egyhajós székesegyház építésével. Az egyetemi épületegyüttes részét képezi. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a rendkívül értékes, az 1640-ből származó faoltára, 20,3 m magas, 14,8 m széles, az akkori...

A templom eredetileg a trinitárius rendé volt, akik 1712-ben érkeztek a városba. A trinitáriusok a fogolykiváltók francia eredetű szervezete volt, mely török fogságból keresztény foglyokat váltott ki. A kéttornyú, egyhajós barokk stílusú templomot és kolostorépületet 1729-ben Okolicsányi János püspök és kanonok szentelte fel. A trinitárius rend foloszlatása után a jezsuiták kapták meg, akik a 18. században átépítették. Beltere negyon szép, az ívelt mennyezetet masszív pillérek tartják, melyek közt kis kápolnák találhatók. A főoltár képe a Szentháromságot...

Eredetileg románkori épületegyüttes a 13. századból. Írásban már 1239-ben említik, amikor IX. Gergely pápa a védelmébe vette. A 17. sz. közepén barokk stílusban átalakították és hátsó traktusát 2-szintesre változtatták. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de barokk stílusban kijavították. 1954-től a Nyugat-Szlovákiai Múzeum székhelyének otthona.  

Az Orsolya-nővérek késő barokk temploma és zárdája 1724-ben épült. Eszterházi Imre érsek kérésére érkeztek a városba. Az egyhajós templom alaprajza nagyon szokatlan, elipszis alakú, nagyon ritka. A főoltár képe Szt. Annát ábrázolja, amint a gyermek Szűz Máriát tanítja, Zanussi József munkája. A Szűz Mária oltár alatt egy cinktárolóban a Kassai mártírok földi maradványai találhatók.

A város legrégibb temploma, a 14. sz.-ból származó gótikus egyhajós templom zárt presbitériummal és keresztbordás mennyezettel. A múltban egy városi kórház is tartozott hozzá. Északi oldalán gótikus tornyocska áll körablakokkal.    A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható (Szt. Erzsébet, Szt. Ilona és Szt. Borbála plasztikái). A központi alak, Szt.Ilona gótikus szobra 1400-ból származik. Mint a nagyszombati templomok többségét, ezt is átépítették, előbb reneszánsz, majd barokk stáílusban. Az eredeti gótikus templomból...

A ferencrendiek templomát és kolostorát Nagy Lajos király építette gótikus stílusban 1363-83 között a ferenceseknek. Barokk külsőt és berendezést a 17. sz. végén, a 18. sz. elején kapott, Szelepcsényi György érsek hathatós anyagi tánogatásának köszönhetően. A templom homlokzatán Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal szobrai állnak. E nagyszombati templomban van a legtöbb oltár: 2 a szentélyben, 10 a főhajóban és 1 a kápolnában. A főoltár képe Szt. Jakabot ábrázolja a felhőn fénykoszorúval övezve. A templom átmenetileg, rövid ideig...

A kálvinisták (evangélikusok) 1616-ban kezdték építeni. Az egyhajós templom jellemgzetesen kora barokk stílusú a német (sziléziai) reneszánsz elemeivel. Miután a Pálosok a 17. sz.-ban városba érkeztek, 1671-ben e rend tulajdonába került. Ök a templomot átépítették, 1701-ben hozzáépítették a Lorettói-káponát és egy fából épült harangtornyot.

A Kamenný mlyn fürdő (szabad fordításban "Kőmalom fürdő") Nagyszombatban található. Természetes strand füves területekkel. Kamenny mlyn üdülőövezetében található, a horgásztavak és a golfpálya közelében. A teljes kapacitása 2200 férőhely. A strand csak június - augusztus között tart nyitva. Június: 10:00 – 19:00 Július: 10:00 – 20:00 Augusztus: 10:00 – 19:00

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén egy tágas eseménytermet alakítottak ki. Mikuláš Schneider – Trnavský zeneszerző több...

Az 57 m magas reneszánsz építmény uralja a Szentháromság teret. Megfigyelőtornynak (tűztoronynak) épült 1574-ben. 1683-ban leégett, de újjáépítették. Négyzet alapú, 8-emeletes, sarkain szgrafittókkal díszített. A kilátóterasz (kerengő) 29 m magasságban van. A barokk kupola tetején aranyozott Szeplőtelen Szűz Mária – Immaculata szobor. A szobor belsejében a 19. sz. 30-as éveiből származó korabeli iratokat, dokumentumokat találtak. Délkeleti homlokzatán napóra 1729-ből.1692-ből származó harangja 1/4-óránként csendül meg.

XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta. A néhai várost (mai központ), egy 800 x 700 m-es területet, 56 ha-t öleli körbe. Ezzel Nagyszombat a 13. sz.-i középkori Európa legnagyobb városai közé tartozott. Néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic és Molzsenyic kapuk (2 kapu az északi,...

A Tridenti-zsinat határozata alapján Oláh Miklós prímás építtette 1561-ban, reneszánsz stílusban. Az első katolikus szeminárium volt Magyarország területén. 1590-ben leégett, majd Cherodi kanonok felújíttatta és kibővíttette. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig idős papok otthonaként szolgált. A sarkakon szgrafittók láthatók, az ablakok keretei eredetiek. 1979-től Könyvmúzeumnak ad otthont.