Galgóc (Hlohovec) - látnivalók és turisztikai érdekességek

Galgóc (szlovákul Hlohovec) városának egyik legfontosabb történelmi emlékműve a Galgóci-vár. A várostól délre fekszik, a kiterjedt francia teraszos park szélén. Az eredeti középkori vár a 11. században épült, első írásos említése, az ún. Zobori-levelekből származik. 1275-ban IV.László király adományozta az Aba családnak. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 1945-ig a vár és a környező telkek a nemzetség tulajdonát képezték. Számos nemesi család otthonául szolgált, köztük a Thurzó és az Erdődy család is szerepeltek. 1945 után a szovjet seregek...

Galgóc városa, szlovákul Hlohovec azon kevés városok egyike, ahogy csillagvizsgáló és planetárium található. Az obszervatórium elsősorban oktatási célból és a csillagászat népszerűsítésére szolgál. Az M.R. Štefánik csillagvizsgáló Galgócon ideális választás alapiskolák, középiskolák számára egyaránt. Évente csaknem 20 000 látogató érkezik az obszervatóriumba.  Minőségi programokkal, professzionális filmekkel és csillagászati videókkal várják a vendégeket. Itt található Szlovákia második legnagyobb távcsöve is.

Gondolkozik azon, hogy hova vigye gyermekeit kirándulni hétvégén vagy nyaralás közben? Látogassa meg a Madonan Farmot Bojničky faluban, Hlohovec város közelében. A farm és egyben kontakt állatkert ideális hely a gyerekekkel való kikapcsolódásra. A farmon számos, a szlovák gazdaságra jellemző állatot láthatunk. Az állatokon kívül számos szórakoztató attrakció várja a gyerekeket, mint például trambulin, mászóka, mini zipline és csőpálya. A terület teljesen...

A Sĺňava víztározó Pöstyén egyik leghíresebb nyári turisztikai célpontja. A víztározó mindkét oldalához kiépített úthálózat vezet, könnyedén megközelíthető, két kemping is található itt, a Sĺňava és a Lodenica autókempingek. A további kínálatban panziók, szállodák, sporteszközkölcsönzés és további szolgáltatások szerepelnek. A vízi sportok szerelmeseinek windsurf, vízisí, kajak-kenu és vitorlázás áll a rendelkezésre. Ratnóc (szlovákul Ratnovce)...

A díszes bejáratú, erkélyes épületet több középkori városi ház alapjára 1542-62-ben Oláh Miklós prímás építtette reneszánsz stílusban. Később Forgách Pál és Lippay György prímások bővítették ki. 1615-ben a levéltár és könyvtár elhelyezése céljából tovább bővítették. Falai közt 1668-tól az egyetem jogi karának előadásait tartották. Barokk portálját Forgách Ferenc címere, homlokzatát Oláh Miklós és Széchenyi György címe prímások címerei...

1380-1421 között épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 3-hajós gótikus bazilika, 2-tornyos homlokzattal, barokk oldalkápolnákkal. Legrégibb oltára (Mindenszentek) kora barokk, 1659-ből. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi, Szűz Mária oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban a párkányi csata...

A Tridenti-zsinat határozata alapján Oláh Miklós prímás építtette 1561-ban, reneszánsz stílusban. Az első katolikus szeminárium volt Magyarország területén. 1590-ben leégett, majd Cherodi kanonok felújíttatta és kibővíttette. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig idős papok otthonaként szolgált. A sarkakon szgrafittók láthatók, az ablakok keretei eredetiek. 1979-től Könyvmúzeumnak ad otthont.

Eredetileg románkori épületegyüttes a 13. századból. Írásban már 1239-ben említik, amikor IX. Gergely pápa a védelmébe vette. A 17. sz. közepén barokk stílusban átalakították és hátsó traktusát 2-szintesre változtatták. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de barokk stílusban kijavították. 1954-től a Nyugat-Szlovákiai Múzeum székhelyének otthona.  

Melczer szobrász munkája 1731-ből, hálából a pestisjárvány elmúlásáért. A háromszög alapú alapzaton Szt. Rozália, Szt. Sebestyén és Szt. Rókus domborművei láthatók (valamennyi összefügg a pestissel). Az alap sarkain Szt. Miklós, Borromei Szt. Károly és Alexandriai Szt. Katalin szobrai állnak. A szentek feletti angyalok ácsszerszámokkal és a város címerével. Az obeliszk csúcsán Szt. József a Gyermekjézussal.

A barokk ház középkori alapokon nyugszik. A törökkorban, Bethlen (Bocskai) felkelés idején (1604-1626) egy ideig itt bújtatták a magyar királyi koronát. Erról tanúskodik az attikán olvasható latin nyelvű felirat, fordításban: „Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam“. A Zene házában kiállítás emlékezik meg Mikuláš Schneider-Trnavský, nagyszombati születésű szlovák zeneszerzőről, aki Kodály Zoltán életreszóló barátja volt (diákkori barátság)....

A 19. sz.-ban épült orientális stílusban, keleti elemeket felhasználva. Egy ortodox zsa. homlokzata egyszerű, torony nélküli, csak a tízprarancsolat táblái díszítik. A Status Quo egy reprezentatív, 2-tornyos épület. Szentélyét a nők részére fenntartott emeleti galéria öleli körül. Belterében ma egy galéria műklödik, kortárs képzőművészeti kiállítással. A zsinagóga előtt egy holokaust emlékmű áll.

Jelentése: több egyházmegye közös, esetleg egy ország minden egyházmegyéjéből növendékeket fogadó papnevelő intézete, ahol jezsuiták tanítottak. A Lippay György által alapított szeminárium római szeminárium mintájára működött 1648-1777-ig. A római mintát követte még a növendékek vörös színű reverendája is, ezért nevezték Collegium Rubrorumnak.  A barokk épületet a 20. sz. elején 1 emelettel bővítették, a homlokzatot reneszánsz stílusban...

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén...

A Katolikus Szeminárium részére építtette Pázmány Péter. Barokk portálján egy királyi koronázás jelenete látható, valószínűsíthető, hogy Szt. Istváné. A Szent István királyt pátrónusaként tisztelő szeminárium 1631-től fogadta a papságra készülőket. Miután az érsekség Esztergomba költözött, fiú-árvaház működött falai közt.

Eredetileg a Nagyszombati Egyetem szemináriumnak épült 1648-ban, a világi nemes ifjak nevelése céljából. Pázmány Péter alapította. Mai 3-emeletes, 4-szárnyas formáját Mária Terézia általi átépítésekor nyerte el, a bécsi csúcsbarokk gyönyörű példája. Nagyon szép a homlokzatba épített reprezentációs portál és erkély Fortuna és Gracia szobrával valamint az ablakok barokk kosárrácsai. Később  az épületben egy ideig katonaiskola is működött. 1852...