Borostyánkő (Pajštún)

A Kis Kárpátokban fekvő Borostyánkő vára (Pajštúnsky hrad) a Magyarország északi határvonalát védő várrendeszer része volt. Története a XIII. sz. 2. felébe nyúlik vissza, az első írásos emlék 1273-ból származik. Első tulajdonosai a stomfai birtokkal (Stupava) együtt igazgatták. A vár a XIV. sz.-tól 1526-ig a szentgyörgyi (Svätý Jur) és bazini (Pezinok) grófok birtoka volt. Ezutána a Serényiek, majd a Szalma család tulajdonában állt. 1592 és 1863 között a Pálffy család, majd később a Károlyi család birtokolta. A vár a XVIII. sz. derekán leégett. Részlegesen felújították majd még rövid ideig használták. Miután 1809-ben a napoleoni seregek lerombolták, állapota romos.

A középkori várat, melynek mára csak falmaradványai maradtak fenn, a reneszánsz korában jelentősen átépítették. A XVI. sz.-ból származik a korához képest modern erődítményrendszer és körbástya, melyen ágyúkat helyeztek el. A vár megerősétse 1550-ben fejeződött be. További átépítéseket a Pálffy család végzett a XVII. sz. folyamán, a vár átépítését és kibővítését 1619-ben fejezték be. Az utolsó nagyobb átépítést a XVII. sz. derekán végezték, ekkor a lakóépületeket és a külső várfalakat újították fel.

A vár központi udvarának épületei, a paloták falmaradványai csak foszlányokban maradtak fenn.

^{Forrás: wikipedia.org}