Nemzeti kulturális emlékek Szlovákiában

A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.

Ma a felújított VI. Bástyában a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma római lapidáriumának kiállítása található. Ez Szlovákiában a legnagyobb római kori műemlékgyűjtemény. Nyitva tartás:  május - október: kedd-vasárnap 10.00 - 17.00

Kelemantia Római Katonai tábor  Az izsai római katonai tábor a községtől mintegy 2 km-re, a Duna partján fekszik. Ez a terület ma Leányvár néven ismert.   A rómaiak több mint kétszáz éves szakadatlan jelenlétének bizonyítéka ez az egyedülálló műemlék. Tudósít átgondolt erődépítészetükről, katonapolitikájukról és birodalmuk határainak védelmi rendszeréről. Tanubizonyságként szolgál az egykori lakosság fejlett antik civilizációval való kapcsolatáról. Történelmi eseményeket mesél, melyek időszámításunk után az első évszázadban játszódtak...

Vegyes stílusú, gótikus-reneszánsz lábasház, mely mai arculatát a 18. sz.-ban nyerte el. 1953-55-ben belterét a szomszédos 2-es számú házzal egybenyitották a Sárosi Múzeum kialakítása céljából. A kétszintes átjárójú ház homlokzatát festett ornamentika díszíti. A nyerges tört tetőt korabeli, az 1878-as tűzvész előtti rajzok alapján újították fel.

A Selmecbányai-Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, három hajós román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templom a templomos rend után a domonkos rendé lett. Mellette állt a Szent Mihály kápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély hírére várrá alakították. A vár hatszögletű, négy sarkát kör, maradék két sarkát...

A Szentháromság-tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további szentek szobrai találhatók,...