Tavarnok (Tovarníky), múzeumok és technikai műemlékek

Jelentése: A várfalak vastagságában, illetve a bástyák belsejében a föld alatt kiépített boltozott védelmi helyiség. A Nyitrai vár kazamatái a délkeleti bástyában találhatók. Itt egy állandó régészeti kiállítás keretén belül megismerkedhetünk a nagymorva védfal és a nyitrai várfal építészeti átalakulásaival. A kazamatákat 1664-ben a törökök és a császári csapatok közti harcok során történt falátépítésekkel egyidőben alakították ki. Ekkor...

Az Egyházmegyei Múzeum a várkomplexum részét képezi. Szlovákia első egyházmegyei múzeumát 2007-ben nyitották meg a hajdani gazdasági épületben. A múzeum földszintjén a kereszténység elterjedésének kezdetét dokumentáló oklevelek és más írásos emlékek, valamint régészeti leletek makettjei láthatók. Itt került kiállításra Szlovákia legrégibb kézzel írott könyve, az 1083-ból származó Nyitrai évkönyv és a Zobori oklevelek másolatai 1111-ből és 1113-ból. Az...

Privigye közelében található a Felső-Nyitrai bányászati skanzen, mely bemutatja a térség egykori bányászainak mindennapjait. A Bányászati múzeum / skanzen célja, hogy bemutatssa az akkori bányászok életét, mindennapjait, munkásságukat. Az út a felszínen kezdődik, majd egy 2312 méteres úttal folytatódik bányász vonaton a barnaszén bányába. A szabadtéri múzeum célja az oktatáson kívül a látogatók nézőpontjának szélesítése, de kikapcsolódás szempontjából...

A Tridenti-zsinat határozata alapján Oláh Miklós prímás építtette 1561-ban, reneszánsz stílusban. Az első katolikus szeminárium volt Magyarország területén. 1590-ben leégett, majd Cherodi kanonok felújíttatta és kibővíttette. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig idős papok otthonaként szolgált. A sarkakon szgrafittók láthatók, az ablakok keretei eredetiek. 1979-től Könyvmúzeumnak ad otthont.

A barokk ház középkori alapokon nyugszik. A törökkorban, Bethlen (Bocskai) felkelés idején (1604-1626) egy ideig itt bújtatták a magyar királyi koronát. Erról tanúskodik az attikán olvasható latin nyelvű felirat, fordításban: „Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam“. A Zene házában kiállítás emlékezik meg Mikuláš Schneider-Trnavský, nagyszombati születésű szlovák zeneszerzőről, aki Kodály Zoltán életreszóló barátja volt (diákkori barátság)....

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén...

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellen-reformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt folyt az első orvosképzés. Mária Terézia 1777-ben...

A Nagyszombati Egyetemen 1769-ben megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Ezt az épületet, kigfejezetten az orvosi kar részére 1770-72 között építették, Hildebrand tervei alapján. Az egyetem 1777-es átköltöztetése után a Királyi Akadémia székhelye volt. A Nagyszombati Egyetem újkori újraindításától az Egészségügyi és szociális kar található itt. Az épület sarkán Nepomuki Szt. János szobra.

Az 57 m magas reneszánsz építmény uralja a Szentháromság teret. Megfigyelőtornynak (tűztoronynak) épült 1574-ben. 1683-ban leégett, de újjáépítették. Négyzet alapú, 8-emeletes, sarkain szgrafittókkal díszített. A kilátóterasz (kerengő) 29 m magasságban van. A barokk kupola tetején aranyozott Szeplőtelen Szűz Mária – Immaculata szobor. A szobor belsejében a 19. sz. 30-as éveiből származó korabeli iratokat, dokumentumokat találtak. Délkeleti homlokzatán napóra...

XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta. A néhai várost (mai központ), egy 800 x 700 m-es területet, 56 ha-t öleli körbe. Ezzel Nagyszombat a 13. sz.-i középkori Európa legnagyobb városai közé tartozott. Néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba...