Sasvár–Morvaőr (Šaštín-Stráže), szakrális műemlékek és zarándokhelyek

A templom eredetileg a trinitárius rendé volt, akik 1712-ben érkeztek a városba. A trinitáriusok a fogolykiváltók francia eredetű szervezete volt, mely török fogságból keresztény foglyokat váltott ki. A kéttornyú, egyhajós barokk stílusú templomot és kolostorépületet 1729-ben Okolicsányi János püspök és kanonok szentelte fel. A trinitárius rend foloszlatása után a jezsuiták kapták meg, akik a 18. században átépítették. Beltere negyon szép, az ívelt mennyezetet...

A korai barokk gyönyörű példája. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a Felvidéken, EU-ban is a legszebbek közé tartozik. Esterházy Miklós nádor 1629-ben jeles talján építőmestereket - Antoniust és Pietro Spazzit – bízott meg az egyhajós székesegyház építésével. Az egyetemi épületegyüttes részét képezi. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel...

A ferencrendiek templomát és kolostorát Nagy Lajos király építette gótikus stílusban 1363-83 között a ferenceseknek. Barokk külsőt és berendezést a 17. sz. végén, a 18. sz. elején kapott, Szelepcsényi György érsek hathatós anyagi tánogatásának köszönhetően. A templom homlokzatán Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal szobrai állnak. E nagyszombati templomban van a legtöbb oltár: 2 a szentélyben, 10 a főhajóban és 1 a kápolnában. A főoltár képe...

A fallal körülvett óváros központi terén álló, 1695-ből származó impozáns barokk szoboregyüttes alkotója Khien Kristóf János. Innen néhány perces sétával a város szinte összes látnivalója elérhető. Itt kezdődik a város legfontosabb bevásárló utcája, a sétáló utcává alakított főutca. A szoboregy. Talapzatból, sziklasírból (Szt. Rozália fekvő alakja) és a 4 m magas oszlopból áll, melynek tetején Szűz Mária látható. A talapzat sarkain Szt. Flórián,...

Jelentése: több egyházmegye közös, esetleg egy ország minden egyházmegyéjéből növendékeket fogadó papnevelő intézete, ahol jezsuiták tanítottak. A Lippay György által alapított szeminárium római szeminárium mintájára működött 1648-1777-ig. A római mintát követte még a növendékek vörös színű reverendája is, ezért nevezték Collegium Rubrorumnak.  A barokk épületet a 20. sz. elején 1 emelettel bővítették, a homlokzatot reneszánsz stílusban...

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén...

Az Orsolya-nővérek késő barokk temploma és zárdája 1724-ben épült. Eszterházi Imre érsek kérésére érkeztek a városba. Az egyhajós templom alaprajza nagyon szokatlan, elipszis alakú, nagyon ritka. A főoltár képe Szt. Annát ábrázolja, amint a gyermek Szűz Máriát tanítja, Zanussi József munkája. A Szűz Mária oltár alatt egy cinktárolóban a Kassai mártírok földi maradványai találhatók.

Eredetileg a Nagyszombati Egyetem szemináriumnak épült 1648-ban, a világi nemes ifjak nevelése céljából. Pázmány Péter alapította. Mai 3-emeletes, 4-szárnyas formáját Mária Terézia általi átépítésekor nyerte el, a bécsi csúcsbarokk gyönyörű példája. Nagyon szép a homlokzatba épített reprezentációs portál és erkély Fortuna és Gracia szobrával valamint az ablakok barokk kosárrácsai. Később  az épületben egy ideig katonaiskola is működött. 1852...

A Katolikus Szeminárium részére építtette Pázmány Péter. Barokk portálján egy királyi koronázás jelenete látható, valószínűsíthető, hogy Szt. Istváné. A Szent István királyt pátrónusaként tisztelő szeminárium 1631-től fogadta a papságra készülőket. Miután az érsekség Esztergomba költözött, fiú-árvaház működött falai közt.

A Tridenti-zsinat határozata alapján Oláh Miklós prímás építtette 1561-ban, reneszánsz stílusban. Az első katolikus szeminárium volt Magyarország területén. 1590-ben leégett, majd Cherodi kanonok felújíttatta és kibővíttette. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig idős papok otthonaként szolgált. A sarkakon szgrafittók láthatók, az ablakok keretei eredetiek. 1979-től Könyvmúzeumnak ad otthont.

A 19. sz.-ban épült orientális stílusban, keleti elemeket felhasználva. Egy ortodox zsa. homlokzata egyszerű, torony nélküli, csak a tízprarancsolat táblái díszítik. A Status Quo egy reprezentatív, 2-tornyos épület. Szentélyét a nők részére fenntartott emeleti galéria öleli körül. Belterében ma egy galéria műklödik, kortárs képzőművészeti kiállítással. A zsinagóga előtt egy holokaust emlékmű áll.

1380-1421 között épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 3-hajós gótikus bazilika, 2-tornyos homlokzattal, barokk oldalkápolnákkal. Legrégibb oltára (Mindenszentek) kora barokk, 1659-ből. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi, Szűz Mária oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban a párkányi csata...

Melczer szobrász munkája 1731-ből, hálából a pestisjárvány elmúlásáért. A háromszög alapú alapzaton Szt. Rozália, Szt. Sebestyén és Szt. Rókus domborművei láthatók (valamennyi összefügg a pestissel). Az alap sarkain Szt. Miklós, Borromei Szt. Károly és Alexandriai Szt. Katalin szobrai állnak. A szentek feletti angyalok ácsszerszámokkal és a város címerével. Az obeliszk csúcsán Szt. József a Gyermekjézussal.

A kálvinisták (evangélikusok) 1616-ban kezdték építeni. Az egyhajós templom jellemgzetesen kora barokk stílusú a német (sziléziai) reneszánsz elemeivel. Miután a Pálosok a 17. sz.-ban városba érkeztek, 1671-ben e rend tulajdonába került. Ök a templomot átépítették, 1701-ben hozzáépítették a Lorettói-káponát és egy fából épült harangtornyot.