Pöstyén - Banka (Piešťany - Banka), kulturális és közösségi létesítmények

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellen-reformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt folyt az első orvosképzés. Mária Terézia 1777-ben...

Jelentése: több egyházmegye közös, esetleg egy ország minden egyházmegyéjéből növendékeket fogadó papnevelő intézete, ahol jezsuiták tanítottak. A Lippay György által alapított szeminárium római szeminárium mintájára működött 1648-1777-ig. A római mintát követte még a növendékek vörös színű reverendája is, ezért nevezték Collegium Rubrorumnak.  A barokk épületet a 20. sz. elején 1 emelettel bővítették, a homlokzatot reneszánsz stílusban...

A barokk ház középkori alapokon nyugszik. A törökkorban, Bethlen (Bocskai) felkelés idején (1604-1626) egy ideig itt bújtatták a magyar királyi koronát. Erról tanúskodik az attikán olvasható latin nyelvű felirat, fordításban: „Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam“. A Zene házában kiállítás emlékezik meg Mikuláš Schneider-Trnavský, nagyszombati születésű szlovák zeneszerzőről, aki Kodály Zoltán életreszóló barátja volt (diákkori barátság)....

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén...

A Nagyszombati Egyetemen 1769-ben megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Ezt az épületet, kigfejezetten az orvosi kar részére 1770-72 között építették, Hildebrand tervei alapján. Az egyetem 1777-es átköltöztetése után a Királyi Akadémia székhelye volt. A Nagyszombati Egyetem újkori újraindításától az Egészségügyi és szociális kar található itt. Az épület sarkán Nepomuki Szt. János szobra.

Eredetileg a Nagyszombati Egyetem szemináriumnak épült 1648-ban, a világi nemes ifjak nevelése céljából. Pázmány Péter alapította. Mai 3-emeletes, 4-szárnyas formáját Mária Terézia általi átépítésekor nyerte el, a bécsi csúcsbarokk gyönyörű példája. Nagyon szép a homlokzatba épített reprezentációs portál és erkély Fortuna és Gracia szobrával valamint az ablakok barokk kosárrácsai. Később  az épületben egy ideig katonaiskola is működött. 1852...

A Felvidék legrégebbi kőből épület színházépülete: 1831-ben épült empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő. Pannonia tükörterme 1907-ben épült. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat is tekintve nagyon nagy volt (szinte túldimenzált). Az első német nyelvű előadást 1831. Karácsonyán,...

A copf stílusú városháza 1793-ban épült egy középkori tanácsház alapjain. A kétemeletes épület díszes erkélyét rajta a város címerével hatalmas toszkán oszlopok tartják. Érdemes egy pillantást vetni a városháza és a tőle jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép figurális és állati ill. reneszánsz motívumokra. A 18. század végén barokk-klasszicista palotává építették át. Ma Nagyszombat polgármestere székel itt.

A késő barokk Püspöki Palota nyugati oldalról épült a vártemplomhoz. 3-emeletes, szárnyai egy tágas udvart fognak közre. Mai formáját 1732-1739 között nyerte el. A palota előtti várudvaron 2012.06.11-én avatták fel II. János Pál pápa nagyméretű szobrát. A szobrot a Nyitrai Püspökség állíttatta. A közelmúltig a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete használta, ma ismét a Nyitrai Püspökség székhelye. A Püspöki Palota kapuja előtt található...

A középkori védelmi rendszer szerves részét képezte. A 2011-es felújítást követően egy amfiteátrumot alakítottak ki benne. Nyáron filmvetítéseket és szabadtéri koncerteket rendeznek itt. A gótikus árok szabadon, ingyenesen látogatható.

A ferencesek kolostorát Telegdy János nyitrai püspök építtette 1630-ban, a korábbi építésű  Szt. Péter és Pál kápolna helyén. Erről tanúskodik a kolostor bejárata fölött látható Telegdy püspök címere. Az egyházi épületegyüttest a ferencesek reneszánsz kolostora és a Szt. Péter és Pál római katolikus templom alkotják. A római katolikus templom is reneszánsz stílusban épült, csak később barokkizálták. A templom belső tere 18. századi. Legértékesebb...

A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a 18. század végén...

Középkori alapokra épült a 18. sz. elején, később többször átépítették. Jelenleg a Szent Gorazd püspökvértanú nevét viselő papi szeminárium otthona. Az épület az 1876–84-es átépítésnél kapott eklektikus jelleget Roskoványi Ágoston és Palugyay Imre püspökök kezdeményezésére. A korábban 3-szárnyas épület 4., a belső udvart lezáró szárnyát az 1993-95-ös átalakításkor építették meg. A homlokzat közepén található az oszlopcsarnok az oszlopokkal,...

Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885.11.30-án nyílt meg 36.223 kötettel, gyűjteménye ma 66 ezer kötetet...

Az első nyitrai színház 1833-ban épült, a mai, modern színház helyén állt. Kapacitása 360 férőhely volt. A 2. világháborúban pustult el, helyén építették meg az új színházat. Kapuit 1949-ben nyitotta meg. 1979-ben vette fel az imert szlovák színész, rendező és pedagógus, Andrej Bagar nevét.