Nyitra (Nitra), szakrális műemlékek és zarándokhelyek

A késő barokk Püspöki Palota nyugati oldalról épült a vártemplomhoz. 3-emeletes, szárnyai egy tágas udvart fognak közre. Mai formáját 1732-1739 között nyerte el. A palota előtti várudvaron 2012.06.11-én avatták fel II. János Pál pápa nagyméretű szobrát. A szobrot a Nyitrai Püspökség állíttatta. A közelmúltig a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete használta, ma ismét a Nyitrai Püspökség székhelye. A Püspöki Palota kapuja előtt található a várudvar kis parkkal és terasszal. Nyitvatartás:       április-október: 7:00-18:00,...

Az Egyházmegyei Múzeum a várkomplexum részét képezi. Szlovákia első egyházmegyei múzeumát 2007-ben nyitották meg a hajdani gazdasági épületben. A múzeum földszintjén a kereszténység elterjedésének kezdetét dokumentáló oklevelek és más írásos emlékek, valamint régészeti leletek makettjei láthatók. Itt került kiállításra Szlovákia legrégibb kézzel írott könyve, az 1083-ból származó Nyitrai évkönyv és a Zobori oklevelek másolatai 1111-ből és 1113-ból. Az alagsorban az egyházi szertartásokhoz használt liturgikus eszközök, kelyhek, szentségtartók,...

A ferencesek kolostorát Telegdy János nyitrai püspök építtette 1630-ban, a korábbi építésű  Szt. Péter és Pál kápolna helyén. Erről tanúskodik a kolostor bejárata fölött látható Telegdy püspök címere. Az egyházi épületegyüttest a ferencesek reneszánsz kolostora és a Szt. Péter és Pál római katolikus templom alkotják. A római katolikus templom is reneszánsz stílusban épült, csak később barokkizálták. A templom belső tere 18. századi. Legértékesebb emléke az Assisi Szent Ferenc életét bemutató 33 dombormű, a bécsi Franz Xaver Seegen szerzetes...

A Kálvária-domb, a város déli felében, a Nyitra folyó partján található. Az első, a 19. sz. utolsó harmadában épült 7-stációs Kálváriát 1885-ben 14-stációsra változtattak.  Az átépítést Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezte, a kivitelezést Mayer Károly tervei alapján Storn Ferenc építész felügyelte. A Kálvária része a Szt. Kereszt-kápolna, melyet a felújítás után Szent Sír-kápolnára kereszteltek. A város 19. és 20. sz.-i bővülésének eredményeként a korábban a városon kívül fekvő Kálváriát mára a város körbefonta. A...

A barokk Szt. Mihály-kápolna kápolna egy középkori ferences kolostor és temető helyén áll. A nyitrai várnagy, Brezovics Lukács emeltette 1739-ben, emléket állítva a pestisjárvány megszűnésének. Bende Imre püspök 1894-ben a kápolnát felújította és átépíttette, lerombolta a sekrestyét és a tornyot. Ebben a formájában látható ma is. A kápolna mennyezetét és falát Krisztus megkeresztelésének motívumai díszítik, Messányi E. festő munkái. A kápolna főoltára az 1930-as évekből, az oltárkép a 18. század végéből származik. Az ólomüveg ablakokon...

A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépíteték az első templomot. Amikor Nemcsényi Adolf rektor részére elegendő pénz állt rendelkezésre, a templomot elbonttatta és 1742-ben elkezdte a ma is látható kéttornyú...

A 2-emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál (kapu) felett látható. A sarkon álló Atlantisz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban. A helyiek a szobrot családiasan “Corgonynak“ nevezik (Corgoň), ő a nyitrai sör névadója.

A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben.  Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én került fel torony csúcsára. Az alapító, Palugyay Imre püspök  az építés befejezését már nem érhette meg, így...

A Szt. Emmerám Székesegyház Románkori stílusjegyeket hordoz. Egy patkó alakú román apszissal rendelkezik, melyet a négyzetes templomhajótól egy diadalív választ el. Az eredeti épület megsérült, később 1328-ban lerövidítették, mivel helyre volt szükség a Felső-templom tartóoszlopainak felépítésére. A gótikus templom megépülése után a templom egy részét levéltárként használták. A templomban tomboló 1465-os tűzvész után a vártemplom román stílusú részét megemelték, majd bordaboltozattal lefedték. A jelenlegi templombelső végső átépítésére...

A 10. századból származó egyhajós, román stílusú templom az évszázadok folyamán számos változáson ment keresztül. A 12. században a patkó alaprajzú szentélyt félkör alapú követte, majd megépült a kórus. A templom a 13.-14. században gótikus stílusú sekrestyével bővült. A török támadások az épület állagában komoly károkat okoztak, belső terét is teljesen kifosztották, csak a harangja maradt meg. A 18. sz. elején Mattyasovszky László püspök a barokk jegyében építette át. Értékes a templom belső tere és berendezése. Fennmaradtak...

Középkori alapokra épült a 18. sz. elején, később többször átépítették. Jelenleg a Szent Gorazd püspökvértanú nevét viselő papi szeminárium otthona. Az épület az 1876–84-es átépítésnél kapott eklektikus jelleget Roskoványi Ágoston és Palugyay Imre püspökök kezdeményezésére. A korábban 3-szárnyas épület 4., a belső udvart lezáró szárnyát az 1993-95-ös átalakításkor építették meg. A homlokzat közepén található az oszlopcsarnok az oszlopokkal, melyek a díszes párkányt hordozzák, valamint az erkély baluszteres korlátját.

Az érett barokk szoborcsoport a várkaputól délre helyezkedik el Vogerl Márton. 1750-ben építette, az 1710-es és az 1739-es nagy pestisjárványoknak állítva ezzel emléket. Az alkotó szignózta művét, aláírása és a keltezés a szobor déli felén található. Az felújított műemlék-emlékmű átadására 2008. április 29-én került sor. A szoborcsoportot több kőfajta alkotja. Eredetileg több színben pompázott és aranyozott volt. Érdekesek a szoborcsoport díszítőelemei, pl. csiga- és kagylódíszek, akantuszlevelek, angyalok ülő alakjaival. A csigadíszek közti...

A zsinagóga a monarchia ismert zsinagóga-tervezője, Baumhorn Lipót tervei alapján 1911-ben épült. A város történelmi központjában, az emlékműövezetben fekszik. A négyzet alapú zsinagóga díszes, kovácsoltvas kapuval büszkélkedik. A bejáratnál emléktábla őrzi az építéshez anyagilag hozzájáruló alapítók és adományozók nevét. A zsinagóga belsőépítészeti díszítése szerény, nincsenek festmények, szobrok és Isten-ábrázolások sem. A homlokzatot szegmentált és orientális elemek, kasírozott növényi és geometrikus díszek uralják. A zsinagóga...

Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885.11.30-án nyílt meg 36.223 kötettel, gyűjteménye ma 66 ezer kötetet számlál. Túlnyomó többségük latin (35%), magyar (23%) és német nyelvű (21%). A könyvek...