Papszabadi (Lehota pod Vtáčnikom), múzeumok és technikai műemlékek

Privigye közelében található a Felső-Nyitrai bányászati skanzen, mely bemutatja a térség egykori bányászainak mindennapjait. A Bányászati múzeum / skanzen célja, hogy bemutatssa az akkori bányászok életét, mindennapjait, munkásságukat. Az út a felszínen kezdődik, majd egy 2312 méteres úttal folytatódik bányász vonaton a barnaszén bányába. A szabadtéri múzeum célja az oktatáson kívül a látogatók nézőpontjának szélesítése, de kikapcsolódás szempontjából...

Egyemeletes reneszánsz ház a 16. sz. 1. feléből. Az utca szárny 1. szintje 1567-ben épült, ahogy ezt a kőportál datálása is mutatja. Az udvar árkádja 18. sz.-i. A 19. sz.-ban Heinrich Mihály ismert bányaorvos tulajdonában állt, az épület homlokzatához építészeti értelemben azóta nem nyúltak. A 20. sz. elejétől könyvnyomda működött benne Joerges Ágost vezetésével.

A bányabíróság, a Berggericht mára barokkosított, de a 15. században épített épület. A 17. sz. utolsó harmadától az ismert Hellenbach Gottfried János báró tulajdonában állt. A Felvidék egyik leggazdagabb mágnása volt, bányák, sörfőzdék és nagyszámú ingatlan tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc híve. 1792-1854 között a Bányabíróság, azaz a bányászat legmagasabb instanciája székelt itt. 1854-59-ben a bányakapitányság székhelye. 1860-1900 között itt működött...

1538-ban épült gótikus stílusú épület. Selmecbányán az egyik legjelentősebb „ringbürger” család a Rubigall volt (XVI. század). A jelmondatuk, ami a címerükön és a bejárat feletti homlokzaton is olvasható: „Spe et patientia” - „Reménnyel és kitartással”. A házban foglalt helyet a Selmeci Népbank és bányászati levéltár is volt.

Ebben az épületben kezdte meg munkáját H. D. Wilckens. Később a diákság egyesületi életének központja. Itt mondták ki a Magyar Társaság megalakulását 1875. november 2-án pontban éjfélkor. Egy időben az Ifjúsági Kör is bérelte. Katalin-bálokat és egyéb rendezvényeket tartottak itt.

A kémiai labor épülete volt a XVIII-XIX. sz.-ban (1770-től). Kémiai és kohászati oktatás folyt a falai között. Az épület kapcsán illik megemlíteni Nicolaus Jacquin és Giovanni Antonio Scopoli nevét. Egy ideig a boltíven olvasható volt a „Belházy ház” felirat, de az idő vasfoga megrágta a betűket.

A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról....

A főtéren helyezkedik el. Hajdanán, míg nem adták át a Bányászati-kohászati palotát, itt tartották a bányászati képzést. Az Akadémia 1770-1885-ig bérelte, majd 1885-ben megvásárolta. Többek között tanácsterem, könyvtár, levéltár, géptani tanszék és szertár is volt. A földszinten a Molnár-féle kocsma kapott helyet, ahol egykor a Magyar Társaság is tartott összejöveteleket. Jellegzetessége a két kovácsoltvas kapu. A képen jobboldalt lévő a bányászati, míg...

N. J. Jacquin, akit az experimentális kémia egyik úttörőjének tartanak, 1764-ben ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani előadásait. A krecsmáry-ház tekinthető az Akadémia legelső épületének. Alul laboratóriumok és tantermek, felül a szobák kaptak helyet.

Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A „bakter" a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszat, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben - kétszer egyperces szünettel - kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe...

A város korzója, a Főutca egyik oldalán fut végig. Nevét onnan kapta, hogy átlagosan másfél méterrel az út fölé magasodik. Selmecbánya óvárosának egyetlen sík területe. Végig üzletházak szegélyezik, amelyek egykor árkádosak voltak. Mai külsejüket az árkádok lebontása, átépítése során a Kiegyezés után kapták. Maflasarok A Terasz és az egykor Kossuth tér találkozásánál, a Fritz ház sarkánál található. Igen sokszor lesték itt a lányokat az akadémisták,...

A Bányászati Akadémiát Mária Terézia alapította 1762-ben, működését 1764-ben kezdte meg. Ez volt az első ilyen jellegű iskola a világon, egészen 1919-ig működött. Európa legremekebb bányászati-, kohászati- és erdészeti szakemberei tanítottak itt és az iskola rengeteg, korát meghaladó újítással és találmánnyal ajándékozta meg a világot. Az iskola mintájául szolgált az 1795-ben alapított Párizsi Polytechnikának. Vegyi laboratóriuma a 18. sz. utolsó...