Kassa (Košice), kulturális és közösségi létesítmények

A 3-szintes neobarokk palota 1899-ben épült. A terveket a budapesti professzor Czigler Béla készítette. Gazdag homlokzatán az Andrássy címer látható. Földszintjén 1899-1908-ig a Szálasi Alajos vezette Andrássy kávéház működött. 1908-ban azonban Szálasi visszatért szülővárosában Temesvárra. Ma földszintjén ismét az Andrássyak nevét viselő kávéház működik, emeletén pizzeria kapott helyet.

A 2-emeletes barokk épület elülső szárny 1754-ben, hátsó szárny a 18. sz. végén épült. Valószínűleg ez volt az első városi palota Kassán. Itt székelt az 1. Kassai Takarékpénztár. Ma könyvtárnak és olvasóteremnek ad otthont.

1804-ben építették 2 nemesi palota egybeépítésével.   A déli szárnyat 1893-ban építették hozzá. Belterében 2 portált (kaput) építettek be, melyek valószínűleg a kassai dómból származnak.

1807-ben épült a Csáky család lakóhelyéül. A timpanonban a család címere (tatár levágott feje) és a későbbi tulajdonos Desseffy család címere látható. A város egyik legjelentősebb épülete, nagyon élénk társasági élet folyt falai közt. 1821.05.19-én I. Sándor orosz cár is megszállt az épületben. 1965-től a Kelet-Szlovákiai Múzeumnak adott otthont, ma a Szlovák Alkotmánybíróság székhelye.

Ezt a nagyon szép pszeudogótikus palotát Jakab Péter, a tehetős téglagyáros építette.  Az Erzsébet dóm átépítésénél fennmaradt anyagot használta fel. 1945 áprilisában és májusában a csehszlovák elnök székhelye volt. 1992-2000-ig a British Council (Brit Tanács) székhelye volt. Ma jelentős társasági események színhelye.

Az eredetileg királyi ház az idők folyamán előbb jezsuita, majd a premontrei rend kolostoraként működött. 1467-ben Kammerhofnak hívták, 1553-ban itt működött a királyi pénzverde. A jezsuita kolostor 1671-81 között épült hozzá. Homlokzata a 19. sz.-ból való.

 A legjobb állapotban fennmaradt késő gótikus városi lakóház. A 15. sz. 2. feléből származik. A legrégibb folyamatosan működő vendéglő a Felvidék területén és Európában is a legrégibbek közé tartozik. Első tulajdonosa a kassai születésű királyi kancellár Szatmári György (később esztergomi érsek) volt.  1542-69 között Lőcse tulajdonába kerül a gazdag kereskedőtől Thurzó Sándor kamaragróftól megörökölvén, aki Lőcse szülötte volt (innen a ház neve).  1569-ben a házat megvásárolja Kassa városa, és vendégfogadót működtet benne a...

Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb, legismertebb szerzője, egyben az egyik legkülönösebb sorsú írója gyermekkorának néhány évét töltötte e házban. A házban 1988-ban egy Márai-emlékszobát nyitottak meg a városi önkormányzat támogatásával, erre a ház falán található kétnyelvű emléktábla utal. A Márai Sándor Emlékkiállítást 2019. január 22-én nyílt meg. Kassán 1998 májusában létesült a Márai Sándor Emlékszoba a Grosschmid család egykori tulajdonát képező Mészáros utcai ház földszintjén, ahol már több...

A klasszicizáló barokk homlokzatú palota ma a Műszaki Múzeumnak ad otthont. A palota 4 gótikus 13.sz.-beli ház helyén épült. A ház elődjében lakott többek között Bornemissza János, magyar lovassági tábornok is. 1654-ben – az ellenreformáció időszakában – II. Ferdinánd császár a Bornemissza házat és a szomszédos házakat a felső-magyarországi kapitányok és magas rangú katonatisztek tartózkodási helyéül jelölte ki. A 4 házat egy palotává Wesselényi Ferenc kapitány alakíttatta át 1649-1656 között. Ebben a házban laktak a Habsburg-ellenes felkelés...

A 19. sz. elején az empirizmus jegyében épült. A timpanonban a Pongácz és Forgács család közös címere látható. A szabadságharc bukása után gróf Forgács Antal állt a Polgári Intézet élén, ebben az épületben volt a hivatal székhelye. 1878-tól itt működött a Kassai Úri Kaszinó. 1940-ben udvarát befedték.

Barokk – klasszicista városi palota Már 17. sz. elején városháza állt a mai épület helyén (Curia Civitatis). A mai épület 1779-80-ban épült Langer János tervei alapján, amikor Klestinszky József volt a város főbírája. A homlokzaton eredetileg Krausz Antal szobrai foglaltak helyet. A timpanonban a város címere látható. Ma Kassa város polgármesteri hivatalának ad otthont.

1786-89 között építtette gróf Sztáray Mihály és gróf Vécsey Miklós, Tallher János és Brocky Miklós tervei alapján. 500 személy befogadására volt alkalmas. Első előadásán Mozart: Szöktetés a szerájból c. művét játszották. Északi szárnyában kávézó, biliárd és étterem, az emeletén vigadó, dohányzószalon és söntés működött. 1828-ban itt alakult meg az Úri kaszinó. 1884-ben a színházban előadás közben tűz ütött ki. 1894-ben biztonsági okokból bezárták, majd 1897-ben el is bontották. Lang Adolf tervei alapján a Jakab fivérek és a neves...

Történetéhez egy koldus legendája kapcsolódik (a homlokzat csúcsán látható). Állítólag ő építette az összekoldult pénzből. Az épület alapja a 14. sz.-ból származik, mai alakját az 1720-60 közötti átépítésének köszönheti. A homlokzatán látható allegorikus falfestmény évtizedeken át el volt takarva, csak 1994-ben leltek rá. Egyike a legszebb homlokzatú épületeknek Kassán.

A barokk-klasszicista palotát a Pozsonyi Császári Kamara mérnöke Langer János tervezte 1779-ben. Többször átépítették, a legnagyobb átépítésen 1887-89 között esett át. A munkálatokat Gerster Béla és Markó Gusztáv vezették. 1973-75 között felújították, és múzeumot rendeztek be benne. 1928-ig Kassa-Torna megye megyeházaként működött.