Divény (Divín), nemzeti kulturális emlékek

A Gácsi-vár 1612-ből származik, Gács községében található. Elhelyezkedését tekintve magányos erdős dombon fekszik. A vár panorámája valóságos mesekép, a kastély ablakából 15 környező falu, valamint megfelelő látási viszonyok között, a Magas-Tátra néhány csúcsának lenyűgöző képe tárul a látogató szeme elé. A kastély erdős parkja 13 hektáron terül el, található benne mesterséges tó is. A Gácsi vár az irodalomban a 12. századból őriz emlékeket....

Hajdan néhány ódon épület alkotta Besztercebánya (Banská Bystrica) várát, mely Közép-Szlovákia legnagyobb városának egyik fő látványossága. Feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt. A vár fokozatosan épült ki. Elsőként, a 13. sz.-ban a plébániatemplomot – a késő román stílusú, Szűz Mária mennybemenetelének szentelt templom építésébe kezdtek. Körülötte alakították ki a 15. sz. folyamán...

Szentantal (Svätý Anton) település Selmecbányától (Banská Štiavnica) kb. 6 km-re fekszik a Selmec patak völgyében. Az elűzött bolgár cár, Coburg Ferdinánd töltötte száműzetése éveit a Koháry család kastélyában a két világháború között. A kastély fejedelmi lakhely, amelyet 1744-ben építtette Koháry András gróf, aki Magyarország egyik legtehetősebb főúri családjába tartozott. A kastély barokk stílusban épült és érdekessége, hogy 365 ablaka, 52...

Kálváriákat a középkorban Európa szerte építettek, Jézus szenvedéseit felelevenítendő. A Selmecbányán található kálváriát a város keleti oldalán emelkedő Scharfenberg-, vagy Kálváriahegy város felé néző oldalára építették a jezsuiták. Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót szlovák templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük. A selmecbányai kálvária nem csak...

N. J. Jacquin, akit az experimentális kémia egyik úttörőjének tartanak, 1764-ben ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani előadásait. A krecsmáry-ház tekinthető az Akadémia legelső épületének. Alul laboratóriumok és tantermek, felül a szobák kaptak helyet.

A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról....

A Szentháromság-tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, az emlékmű tartóoszlopai között...

A Selmecbányai-Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, három hajós román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templom a templomos rend után a domonkos rendé lett. Mellette állt a Szent Mihály kápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély...