Sárrét (Blahová), kulturális és közösségi létesítmények

A copf stílusú városháza 1793-ban épült egy középkori tanácsház alapjain. A kétemeletes épület díszes erkélyét rajta a város címerével hatalmas toszkán oszlopok tartják. Érdemes egy pillantást vetni a városháza és a tőle jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép figurális és állati ill. reneszánsz motívumokra. A 18. század végén barokk-klasszicista palotává építették át. Ma Nagyszombat polgármestere székel itt.

A Felvidék legrégebbi kőből épület színházépülete: 1831-ben épült empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő. Pannonia tükörterme 1907-ben épült. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat is tekintve nagyon nagy volt (szinte túldimenzált). Az első német nyelvű előadást 1831. Karácsonyán,...

A Prímási palota (németül: Primatialpalais, és szlovákul: Primaciálny palác), Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája. A palota egyes részei, ma múzeumként funkcionálnak.

A barokk ház középkori alapokon nyugszik. A törökkorban, Bethlen (Bocskai) felkelés idején (1604-1626) egy ideig itt bújtatták a magyar királyi koronát. Erról tanúskodik az attikán olvasható latin nyelvű felirat, fordításban: „Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam“. A Zene házában kiállítás emlékezik meg Mikuláš Schneider-Trnavský, nagyszombati születésű szlovák zeneszerzőről, aki Kodály Zoltán életreszóló barátja volt (diákkori barátság)....

Eredetileg a Nagyszombati Egyetem szemináriumnak épült 1648-ban, a világi nemes ifjak nevelése céljából. Pázmány Péter alapította. Mai 3-emeletes, 4-szárnyas formáját Mária Terézia általi átépítésekor nyerte el, a bécsi csúcsbarokk gyönyörű példája. Nagyon szép a homlokzatba épített reprezentációs portál és erkély Fortuna és Gracia szobrával valamint az ablakok barokk kosárrácsai. Később  az épületben egy ideig katonaiskola is működött. 1852...

Az Erdődy Palota luxusépülete Pozsonyban található a Ventúrska utca 1-es szám alatt. Az építmény a 18. századból származik, a luxuspaloták építésének időszakából. Ekkor épült a Pálfy, a Grassalkovich, a Mirbach és az Eszterházy-kastély is. A kastélyok gyakran láttak vendégül ismert művészeket, világhírű zeneszerzőket is, mint Mozart, Haydn, Beethoven, vagy Liszt Ferenc. A palotát 1770-ben építette gróf Erdődy György, Walch Mátyás tervei alapján. Három...

A kollégium papi hivatásra készülő, 18 év alatti fiatalok számára (1678-1885) szolgált.  1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették a Szt. Istvánról elnevezett szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. sz. eleji radikális átépítés után 1. emeletén...

Klasszicista homlokzattal, a Prepostská és Ventúrska utca sarkán található, Pozsonyban, a Zichy palota. Az épületet 1775 körül építtette gróf Zichy Ferenc. Később, a huszadik század során rekonstruálták, napjainkban esküvők, ünnepségek és különböző rendezvények színhelyéül szolgál. A nyári időszakban a palota udvara ad otthont az óvárosi nyári fesztiválnak is.

Jelentése: több egyházmegye közös, esetleg egy ország minden egyházmegyéjéből növendékeket fogadó papnevelő intézete, ahol jezsuiták tanítottak. A Lippay György által alapított szeminárium római szeminárium mintájára működött 1648-1777-ig. A római mintát követte még a növendékek vörös színű reverendája is, ezért nevezték Collegium Rubrorumnak.  A barokk épületet a 20. sz. elején 1 emelettel bővítették, a homlokzatot reneszánsz stílusban...

A Grassalkovich kastély, Grassalkovich palota , vagy más néven Elnöki Palota, Pozsony egyik neves épülete. Az épület egy szép példája a későbarokk-rokokó stílusú építészetnek. A palota a Hodža téren található, amely Pozsonyban közkedvelt találkahely. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik, előtte pedig Bártfay Tibor Béke szökőkútja című műalkotása látható. A palotát Mayerhoffer András tervezte és építtette a horvát származású magyar nemes,...

A Nagyszombati Egyetemen 1769-ben megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Ezt az épületet, kigfejezetten az orvosi kar részére 1770-72 között építették, Hildebrand tervei alapján. Az egyetem 1777-es átköltöztetése után a Királyi Akadémia székhelye volt. A Nagyszombati Egyetem újkori újraindításától az Egészségügyi és szociális kar található itt. Az épület sarkán Nepomuki Szt. János szobra.

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellen-reformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt folyt az első orvosképzés. Mária Terézia 1777-ben...

A zsinagóga a monarchia ismert zsinagóga-tervezője, Baumhorn Lipót tervei alapján 1911-ben épült. A város történelmi központjában, az emlékműövezetben fekszik. A négyzet alapú zsinagóga díszes, kovácsoltvas kapuval büszkélkedik. A bejáratnál emléktábla őrzi az építéshez anyagilag hozzájáruló alapítók és adományozók nevét. A zsinagóga belsőépítészeti díszítése szerény, nincsenek festmények, szobrok és Isten-ábrázolások sem. A homlokzatot...

A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a 18. század végén...