Selmecbánya - látnivalók és turisztikai érdekességek

N. J. Jacquin, akit az experimentális kémia egyik úttörőjének tartanak, 1764-ben ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani előadásait. A krecsmáry-ház tekinthető az Akadémia legelső épületének. Alul laboratóriumok és tantermek, felül a szobák kaptak helyet.

Az erdei mini Zoo állatkert a Bacsófalvi-tó (szlovákul Počúvadlianske jazero) mellett található, közvetlenül a Topky Hotel mellett, a tóparton. Erdős környezetben terül el. Kellemes kikapcsolódást kínál gyermekes családok számára, de minden korosztály részére ideális. A területen erdei és háziállatok is élnek. Szarvasok, vaddisznók, juh, kecske, szamár, ló, póni, nyúl, kacsa, csirke és libák is várják látogatóikat. Póni lovaglás, illetve szamaragolás is szerepel a kínálatban, gyermekek számára. Az állatokon kívül a gyerekek nagy örömére traktorok,...

A monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. Tehette, mert igen gazdag volt. Nagyapja Rössel Erazmus ugyanis olyan sok aranypénzt gyűjtött, hogy azokat - állítása szerint - egymásmellé rakva a sor az országúton Selmectől Budáig ért volna. Borbálát a selmeciek önteltsége és tékozló életmódja miatt Leányvári boszorkánynak nevezték. Vagyona mellett szépsége is messze földön híres volt, akadtak tehát kérői szép számmal, de ő mindegyiknek nemet mondott. Hiába figyelmeztették, hogy az ő...

Ez a kapu a fenyegető török veszedelem elhárítására 1554-ben, reneszánsz stílusban épült. Lotharingiai Ferenc látogatása előtt barokk stílusban építették át. A kaput a II. világháború végén megrongálták, napjainkban pedig feladatát is elvesztette, hiszen az út elkerüli. A homlokzati fülkében Szent Flórián szobra látható. A kapu mellett az egyik bástya, sőt a torony környékén az egykori városfal maradványai is megtalálhatók. A városnak korábban három kapuja volt, de a másik kettőt a Szentantali-kaput és a Bélabányai-kaput lebontották.

A Bacsófalvi-bányató (szlovákul Počúvadlianske jazero) és környező üdülőtelepe Selmecbányától nem messze terül el, a Selmeci-hegység vidékén. A mesterségesen kialakított tó, Bacsófalva (szlovákul Počúvadlo) mellett található, nagyszerű kikapcsolódási és felüdülési lehetőségekkel várja a vendégeit, télen és nyáron egyaránt. Az víztározót eredetileg bányászati célokra létesítették. Bacsófalva a turisták körében rendkívül népszerű, valamint a közeli Sitno csúcs is, mely a Selmeci-hegység legmagasabb hegye. A Bacsófalvi-bányató üdülőövezetében...

A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.

1538-ban épült gótikus stílusú épület. Selmecbányán az egyik legjelentősebb „ringbürger” család a Rubigall volt (XVI. század). A jelmondatuk, ami a címerükön és a bejárat feletti homlokzaton is olvasható: „Spe et patientia” - „Reménnyel és kitartással”. A házban foglalt helyet a Selmeci Népbank és bányászati levéltár is volt.

Selmecbánya közelében, a Selmeci-hegység vidékén várja a téli sportok szerelmeseit a Ski Dúbravy Ilija síközpont. A síközpont ideális kezdő síelők és gyermekek számára. A sípályák családi síelésekhez is tökéletesek, köszönhetően széles lejtőinek, melyek biztonságos síelést biztosítanak. A síközpont 520 - 610m tengerszint feletti magasságban terül el, a sípálya hossza 450m. A téli időszakban a pályák rendszeresen karban tartottak. A síközpontban 2 sífelvonó található (EPV-300) 400m és 320m hosszan. Amennyiben autóval érkezik, ingyenes parkoló...

A bányabíróság, a Berggericht mára barokkosított, de a 15. században épített épület. A 17. sz. utolsó harmadától az ismert Hellenbach Gottfried János báró tulajdonában állt. A Felvidék egyik leggazdagabb mágnása volt, bányák, sörfőzdék és nagyszámú ingatlan tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc híve. 1792-1854 között a Bányabíróság, azaz a bányászat legmagasabb instanciája székelt itt. 1854-59-ben a bányakapitányság székhelye. 1860-1900 között itt működött ideig a Bányászati Akadémia harmadik tanszéke. Ma termeiben hatalmas kőzet- és ásványgyűjtemény...

A Selmecbányai-Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, három hajós román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templom a templomos rend után a domonkos rendé lett. Mellette állt a Szent Mihály kápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély hírére várrá alakították. A vár hatszögletű, négy sarkát kör, maradék két sarkát...

Franz Rössner kőfaragó és szobrászmester műve 1748-ból. Tetején Szűz Mária egy szörny fejére taposó szobra áll, akit angyalok lengenek körül. A pilléren a 3 főarkangyal: Mihály, Gábriel és Rafael.

A Szentháromság-tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további szentek szobrai találhatók,...

A város korzója, a Főutca egyik oldalán fut végig. Nevét onnan kapta, hogy átlagosan másfél méterrel az út fölé magasodik. Selmecbánya óvárosának egyetlen sík területe. Végig üzletházak szegélyezik, amelyek egykor árkádosak voltak. Mai külsejüket az árkádok lebontása, átépítése során a Kiegyezés után kapták. Maflasarok A Terasz és az egykor Kossuth tér találkozásánál, a Fritz ház sarkánál található. Igen sokszor lesték itt a lányokat az akadémisták, mind a firmák, mind a balekok. Az akadémisták és a selmeci lányok kedvelt találkozóhelye...

Ebben az épületben kezdte meg munkáját H. D. Wilckens. Később a diákság egyesületi életének központja. Itt mondták ki a Magyar Társaság megalakulását 1875. november 2-án pontban éjfélkor. Egy időben az Ifjúsági Kör is bérelte. Katalin-bálokat és egyéb rendezvényeket tartottak itt.