Selmecbánya, szakrális műemlékek és zarándokhelyek

A Szentháromság tér felső végén, a jobb oldalon található; 1827-30 között klasszicista stílusban épült. Itt tanult Petőfi Sándor is. Erre az épület falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

1794-1796 között építette a selmecbányai Sivák F. építészmester, Tallher bécsi mérnök tervei alapján. Torony nélküli templom, mely egybeépült az utca épületeivel. Homlokzata építészetileg alkalmazkodott a környező házakéhoz. Csak a homlokzat és a kissé kimagasodó kupola árulkodnak arról, hogy egyházi építményről van szó.

Kálváriákat a középkorban Európa szerte építettek, Jézus szenvedéseit felelevenítendő. A Selmecbányán található kálváriát a város keleti oldalán emelkedő Scharfenberg-, vagy Kálváriahegy város felé néző oldalára építették a jezsuiták. Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót szlovák templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük. A selmecbányai kálvária nem csak szép fekvése miatt híres, hanem mert a klasszikus 12 stáció helyett csak 7 mutatja Krisztus...

Az eredetileg 3-hajós románkori templom a 13. sz. 30-as éveiből több átépítésen ment keresztül. Az 1806-os tűzvész utáni felújításkor klasszicista arculatot kapott, mely ma is jellemzi. A templom eredetileg a Dominikánus rend tulajdona volt, egészen 1563-ig. 1575-1669 között az evangélikusok használták, akiktől a jezsuiták vették át. 1773-ig felügyelték, míg fel nem oszlatták a jezsuita rendet. Német templomnak azért hívták, mert németül prédikáltak benne.

1512-ben gótikus stílusban épült. Ravatalozóként működött. A közelében elhelyezkedő temetők számos, az Akadémián tanító professzor és tanuló diák hamvait tartalmazza.

A késő gótikus templom 1443-1491 között épült. Beltere egyhajós, csillagmennyezetű. A hajót kis oldalkápolnák övezik. Magasságuk csak a fele a hajó magasságának. A templomhoz 1776-ban építették hozzá a Nepomuki Szent János kápolnát. A templom alatt kripta van, ahol a város jeles személyiségei és főbírái nyugszanak.

Franz Rössner kőfaragó és szobrászmester műve 1748-ból. Tetején Szűz Mária egy szörny fejére taposó szobra áll, akit angyalok lengenek körül. A pilléren a 3 főarkangyal: Mihály, Gábriel és Rafael.

A Szentháromság-tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további szentek szobrai találhatók,...