DÉVÉNY (DEVÍN) VÁRA

Neve a szláv deva (szűz) főnévből ered. A Devín tulajdonképpen Deva nevű személy vára értelmű. Ez az elnevezés olyan várakra vonatkozott, melyeket lányok befalazásával próbáltak bevehetetlenné tenni.

Ősrégi település, amely már a legrégibb idők óta lakott volt. Már a rómaiak őrtornyokat emeltek itt, majd morva fejedelmi székhely lett. Palánkvárát 864-ben említi a Fuldai évkönyv. A királyi vár a 13. században épült fel, 1288-ban Dyven néven említik. A falut 1237-ben villa Thebyn néven említik, a vár szolgálófaluja volt. 1568-ban Miksa császártól kiváltságokat kapott. A vár határszéli harcokban többször gazdát cserélt. A 15. században Garai Miklós jelentősen bővítette és díszes palotát építtetett benne, majd fokozatosan reneszánsz palotává építették ki. 1683-ban a török sikertelenül ostromolta. 1809-ben a Bécs felé visszavonuló francia seregek barbár módon felrobbantották, azóta pusztul. 1836-ban itt bontott zászlót Ľudovít Štúr a szlovák nemzeti eszme apostola, ezért a szlovák nemzeti mozgalom szülőhelyének tekintik.

1910-ben a falunak 2063, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. 1938-ban átmenetileg a Német Birodalomhoz csatolták, 1944-ben visszakerült Szlovákiához.

A várdomb már 5.000 évvel i.e. lakott volt, a vár legöregebb részei a XIII. sz.-ból származnak. 1809-ben lerombolták, felújítása és a régészeti feltárások a XX. sz. 60-as éveiben kezdődtek. Napjainkban a Pozsonyi Városi Múzeum tárlatainak ad otthont.

Nevezetességek:

• Vára, mely az ország nyugati kapuja volt, a Duna és a Morva folyók összefolyásánál 80 m magas meredek hegy csúcsán emelkedik. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak. Festői kilátás nyílik innen az Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára.
• A millenniumi emlékmű. A történelmi Magyarország hét millenniumi emlékművének egyike volt. Az 1896-ban átadott emlékmű avatóünnepségén báró Jósika Sámuel, a császár és a király személye melletti miniszter mondott ünnepi beszédet. A dévényi vár fokán álló, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet Berczik Gyula tervei alapján építették. Az oszlopfőn elhelyezett honfoglalás kori vitézt ábrázoló szoboralakzat, amely jobbjában leeresztett karddal, bal kezében országcímerrel díszített pajzzsal jelképesen az ország északnyugati kapuját őrzi, Jankovics Gyula szobrászművész alkotása. Az emlékművet 1920-ban a csehszlovák hadsereg lerombolta.
• Szent Kereszt temploma a 14. század első felében épült gótikus stílusban. A 18. században barokk-klasszicista stílusban építették át. Főoltára 1810 és 1820 között épült.
• A falu közepén álló kastély a 17. században épült, később jezsuita kolostor, sörfőzde, ma magántulajdon.
• Itt halt meg 1530. május 8-án Báthori István nádor, II. Lajos király nevelője.

Tel.: +421 2 54434742
Nyitva tartás: április-október, kedd-vasárnap, 10.00-17.00