Repistye (Repište), látnivalók és turisztikai érdekességek

Szklenófürdő (Sklené Teplice) a Selmeci hegység (Štiavnické vrchy) északnyugati részén található, Garamszentkereszt járásában (okres Žiar nad Hronom) a Besztercebányai-kerületben. A község területét termálforrások tarkítják, 28-53°C fokos vízzel. Termálforrásai és barlangfürdői már a 16. századtól ismertek. Mozgásszervi betegségek, illetve idegrendszeri zavarok kezelésére kiváló. Található úszómedence, termálvizes medence és gyermekmedence is. Nyitva...

Hodrushámor (szlovákul Hodruša-Hámre) községe felett, Selmecbánya közelében, 528m tengerszint feletti magasságban terül el a Hodrusa-tó, meseszép környezetben. A tó mellett sportpálya is található.  A tavat 1743 - 1744 között építették ki, a selmecbányai víztározókból. A Hodrusi-bányató eredetileg bányászati célokra alapult a Hodrusi-völgyben. A tó rendkívül népszerű a nyári időszakban, csónakázás, vízibicikli és lovaglás lehetősége várja a turistákat....

A Szentháromság tér felső végén, a jobb oldalon található; 1827-30 között klasszicista stílusban épült. Itt tanult Petőfi Sándor is. Erre az épület falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

Egyemeletes reneszánsz ház a 16. sz. 1. feléből. Az utca szárny 1. szintje 1567-ben épült, ahogy ezt a kőportál datálása is mutatja. Az udvar árkádja 18. sz.-i. A 19. sz.-ban Heinrich Mihály ismert bányaorvos tulajdonában állt, az épület homlokzatához építészeti értelemben azóta nem nyúltak. A 20. sz. elejétől könyvnyomda működött benne Joerges Ágost vezetésével.

A Selmecbányai-Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, három hajós román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templom a templomos rend után a domonkos rendé lett. Mellette állt a Szent Mihály kápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély...

A Szentháromság-tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, az emlékmű tartóoszlopai között...

A bányabíróság, a Berggericht mára barokkosított, de a 15. században épített épület. A 17. sz. utolsó harmadától az ismert Hellenbach Gottfried János báró tulajdonában állt. A Felvidék egyik leggazdagabb mágnása volt, bányák, sörfőzdék és nagyszámú ingatlan tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc híve. 1792-1854 között a Bányabíróság, azaz a bányászat legmagasabb instanciája székelt itt. 1854-59-ben a bányakapitányság székhelye. 1860-1900 között itt működött...

Tükörillúziók galériája - Az Infinitórium különféle tükör-, optikai és fényillúziókból áll. A galéria Lienpacher gróf reneszánsz palotájának eredeti helyiségében található, a Náměstí sv. Trojice Selmecbánya központjában. Itt olyan érdekes kiállításokat láthat, amelyek meggyőzhetnek arról, hogy a valóság néha más lehet, mint amilyennek első pillantásra tűnik.

1538-ban épült gótikus stílusú épület. Selmecbányán az egyik legjelentősebb „ringbürger” család a Rubigall volt (XVI. század). A jelmondatuk, ami a címerükön és a bejárat feletti homlokzaton is olvasható: „Spe et patientia” - „Reménnyel és kitartással”. A házban foglalt helyet a Selmeci Népbank és bányászati levéltár is volt.

Ebben az épületben kezdte meg munkáját H. D. Wilckens. Később a diákság egyesületi életének központja. Itt mondták ki a Magyar Társaság megalakulását 1875. november 2-án pontban éjfélkor. Egy időben az Ifjúsági Kör is bérelte. Katalin-bálokat és egyéb rendezvényeket tartottak itt.

Franz Rössner kőfaragó és szobrászmester műve 1748-ból. Tetején Szűz Mária egy szörny fejére taposó szobra áll, akit angyalok lengenek körül. A pilléren a 3 főarkangyal: Mihály, Gábriel és Rafael.

A kémiai labor épülete volt a XVIII-XIX. sz.-ban (1770-től). Kémiai és kohászati oktatás folyt a falai között. Az épület kapcsán illik megemlíteni Nicolaus Jacquin és Giovanni Antonio Scopoli nevét. Egy ideig a boltíven olvasható volt a „Belházy ház” felirat, de az idő vasfoga megrágta a betűket.