Nyitra - Üzbég (Nitra - Zbehy), látnivalók és turisztikai érdekességek

A késő barokk Püspöki Palota nyugati oldalról épült a vártemplomhoz. 3-emeletes, szárnyai egy tágas udvart fognak közre. Mai formáját 1732-1739 között nyerte el. A palota előtti várudvaron 2012.06.11-én avatták fel II. János Pál pápa nagyméretű szobrát. A szobrot a Nyitrai Püspökség állíttatta. A közelmúltig a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete használta, ma ismét a Nyitrai Püspökség székhelye. A Püspöki Palota kapuja előtt található...

A Szt. Emmerám Székesegyház Románkori stílusjegyeket hordoz. Egy patkó alakú román apszissal rendelkezik, melyet a négyzetes templomhajótól egy diadalív választ el. Az eredeti épület megsérült, később 1328-ban lerövidítették, mivel helyre volt szükség a Felső-templom tartóoszlopainak felépítésére. A gótikus templom megépülése után a templom egy részét levéltárként használták. A templomban tomboló 1465-os tűzvész után a vártemplom román stílusú részét...

Az Egyházmegyei Múzeum a várkomplexum részét képezi. Szlovákia első egyházmegyei múzeumát 2007-ben nyitották meg a hajdani gazdasági épületben. A múzeum földszintjén a kereszténység elterjedésének kezdetét dokumentáló oklevelek és más írásos emlékek, valamint régészeti leletek makettjei láthatók. Itt került kiállításra Szlovákia legrégibb kézzel írott könyve, az 1083-ból származó Nyitrai évkönyv és a Zobori oklevelek másolatai 1111-ből és 1113-ból. Az...

A Vazul-torony helyén hajdan erődítmény állt, melyet fokozatosan átépítettek. Az eredeti torony kétszintes, két bejáratú volt: az egyik bejárat az udvarról, a másik a vár kerengőjéről vezetett a toronyba. A torony alsó részén lőrések, emeletén 3 ablak került kialakításra. Régebbi fényképek alapján tudjuk, hogy a tornyon korábban nem volt nyeregtető, ez az utolsó átépítés eredménye. A torony alatt található néhai várbörtön. A torony és a várfal egy...

A középkori védelmi rendszer szerves részét képezte. A 2011-es felújítást követően egy amfiteátrumot alakítottak ki benne. Nyáron filmvetítéseket és szabadtéri koncerteket rendeznek itt. A gótikus árok szabadon, ingyenesen látogatható.

A Nyitrai vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Mészkőhegyre épült, melyet a Nyitra folyó kanyarulatai 3 oldalról fognak közre. T.sz.f. magassága 218 m. Nemzeti műemlék és a a várhegy déli lejtőjén elterülő Felsővárossal egyben városi természetvédelmi terület is. A Nyitrai vár négy különálló egységből áll: székesegyház, püspöki palota, gazdasági épületek és az egyetlen kapuval rendelkező, külső erődítmény. A Nyitrai vár 1000-éves...

Jelentése: A várfalak vastagságában, illetve a bástyák belsejében a föld alatt kiépített boltozott védelmi helyiség. A Nyitrai vár kazamatái a délkeleti bástyában találhatók. Itt egy állandó régészeti kiállítás keretén belül megismerkedhetünk a nagymorva védfal és a nyitrai várfal építészeti átalakulásaival. A kazamatákat 1664-ben a törökök és a császári csapatok közti harcok során történt falátépítésekkel egyidőben alakították ki. Ekkor...

Az érett barokk szoborcsoport a várkaputól délre helyezkedik el Vogerl Márton. 1750-ben építette, az 1710-es és az 1739-es nagy pestisjárványoknak állítva ezzel emléket. Az alkotó szignózta művét, aláírása és a keltezés a szobor déli felén található. Az felújított műemlék-emlékmű átadására 2008. április 29-én került sor. A szoborcsoportot több kőfajta alkotja. Eredetileg több színben pompázott és aranyozott volt. Érdekesek a szoborcsoport díszítőelemei,...

A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a 18. század végén...

A ferencesek kolostorát Telegdy János nyitrai püspök építtette 1630-ban, a korábbi építésű  Szt. Péter és Pál kápolna helyén. Erről tanúskodik a kolostor bejárata fölött látható Telegdy püspök címere. Az egyházi épületegyüttest a ferencesek reneszánsz kolostora és a Szt. Péter és Pál római katolikus templom alkotják. A római katolikus templom is reneszánsz stílusban épült, csak később barokkizálták. A templom belső tere 18. századi. Legértékesebb...

Középkori alapokra épült a 18. sz. elején, később többször átépítették. Jelenleg a Szent Gorazd püspökvértanú nevét viselő papi szeminárium otthona. Az épület az 1876–84-es átépítésnél kapott eklektikus jelleget Roskoványi Ágoston és Palugyay Imre püspökök kezdeményezésére. A korábban 3-szárnyas épület 4., a belső udvart lezáró szárnyát az 1993-95-ös átalakításkor építették meg. A homlokzat közepén található az oszlopcsarnok az oszlopokkal,...

Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885.11.30-án nyílt meg 36.223 kötettel, gyűjteménye ma 66 ezer kötetet...

A 2-emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál (kapu) felett látható. A sarkon álló Atlantisz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban. A helyiek a szobrot családiasan “Corgonynak“ nevezik (Corgoň), ő a nyitrai sör névadója.

A 10. századból származó egyhajós, román stílusú templom az évszázadok folyamán számos változáson ment keresztül. A 12. században a patkó alaprajzú szentélyt félkör alapú követte, majd megépült a kórus. A templom a 13.-14. században gótikus stílusú sekrestyével bővült. A török támadások az épület állagában komoly károkat okoztak, belső terét is teljesen kifosztották, csak a harangja maradt meg. A 18. sz. elején Mattyasovszky László püspök...