Koš, múzeumok és technikai műemlékek

Privigye közelében található a Felső-Nyitrai bányászati skanzen, mely bemutatja a térség egykori bányászainak mindennapjait. A Bányászati múzeum / skanzen célja, hogy bemutatssa az akkori bányászok életét, mindennapjait, munkásságukat. Az út a felszínen kezdődik, majd egy 2312 méteres úttal folytatódik bányász vonaton a barnaszén bányába. A szabadtéri múzeum célja az oktatáson kívül a látogatók nézőpontjának szélesítése, de kikapcsolódás szempontjából...

Egyemeletes reneszánsz ház a 16. sz. 1. feléből. Az utca szárny 1. szintje 1567-ben épült, ahogy ezt a kőportál datálása is mutatja. Az udvar árkádja 18. sz.-i. A 19. sz.-ban Heinrich Mihály ismert bányaorvos tulajdonában állt, az épület homlokzatához építészeti értelemben azóta nem nyúltak. A 20. sz. elejétől könyvnyomda működött benne Joerges Ágost vezetésével.

A bányabíróság, a Berggericht mára barokkosított, de a 15. században épített épület. A 17. sz. utolsó harmadától az ismert Hellenbach Gottfried János báró tulajdonában állt. A Felvidék egyik leggazdagabb mágnása volt, bányák, sörfőzdék és nagyszámú ingatlan tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc híve. 1792-1854 között a Bányabíróság, azaz a bányászat legmagasabb instanciája székelt itt. 1854-59-ben a bányakapitányság székhelye. 1860-1900 között itt működött...

1538-ban épült gótikus stílusú épület. Selmecbányán az egyik legjelentősebb „ringbürger” család a Rubigall volt (XVI. század). A jelmondatuk, ami a címerükön és a bejárat feletti homlokzaton is olvasható: „Spe et patientia” - „Reménnyel és kitartással”. A házban foglalt helyet a Selmeci Népbank és bányászati levéltár is volt.

Ebben az épületben kezdte meg munkáját H. D. Wilckens. Később a diákság egyesületi életének központja. Itt mondták ki a Magyar Társaság megalakulását 1875. november 2-án pontban éjfélkor. Egy időben az Ifjúsági Kör is bérelte. Katalin-bálokat és egyéb rendezvényeket tartottak itt.

A kémiai labor épülete volt a XVIII-XIX. sz.-ban (1770-től). Kémiai és kohászati oktatás folyt a falai között. Az épület kapcsán illik megemlíteni Nicolaus Jacquin és Giovanni Antonio Scopoli nevét. Egy ideig a boltíven olvasható volt a „Belházy ház” felirat, de az idő vasfoga megrágta a betűket.

A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról....

A főtéren helyezkedik el. Hajdanán, míg nem adták át a Bányászati-kohászati palotát, itt tartották a bányászati képzést. Az Akadémia 1770-1885-ig bérelte, majd 1885-ben megvásárolta. Többek között tanácsterem, könyvtár, levéltár, géptani tanszék és szertár is volt. A földszinten a Molnár-féle kocsma kapott helyet, ahol egykor a Magyar Társaság is tartott összejöveteleket. Jellegzetessége a két kovácsoltvas kapu. A képen jobboldalt lévő a bányászati, míg...

N. J. Jacquin, akit az experimentális kémia egyik úttörőjének tartanak, 1764-ben ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani előadásait. A krecsmáry-ház tekinthető az Akadémia legelső épületének. Alul laboratóriumok és tantermek, felül a szobák kaptak helyet.

Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A „bakter" a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszat, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben - kétszer egyperces szünettel - kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe...

A Bányászati Akadémiát Mária Terézia alapította 1762-ben, működését 1764-ben kezdte meg. Ez volt az első ilyen jellegű iskola a világon, egészen 1919-ig működött. Európa legremekebb bányászati-, kohászati- és erdészeti szakemberei tanítottak itt és az iskola rengeteg, korát meghaladó újítással és találmánnyal ajándékozta meg a világot. Az iskola mintájául szolgált az 1795-ben alapított Párizsi Polytechnikának. Vegyi laboratóriuma a 18. sz. utolsó...