Alsó-Nyitra (Dolná Nitra), kulturális és közösségi létesítmények

A késő barokk Püspöki Palota nyugati oldalról épült a vártemplomhoz. 3-emeletes, szárnyai egy tágas udvart fognak közre. Mai formáját 1732-1739 között nyerte el. A palota előtti várudvaron 2012.06.11-én avatták fel II. János Pál pápa nagyméretű szobrát. A szobrot a Nyitrai Püspökség állíttatta. A közelmúltig a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete használta, ma ismét a Nyitrai Püspökség székhelye. A Püspöki Palota kapuja előtt található a várudvar kis parkkal és terasszal. Nyitvatartás:       április-október: 7:00-18:00,...

Az első nyitrai színház 1833-ban épült, a mai, modern színház helyén állt. Kapacitása 360 férőhely volt. A 2. világháborúban pustult el, helyén építették meg az új színházat. Kapuit 1949-ben nyitotta meg. 1979-ben vette fel az imert szlovák színész, rendező és pedagógus, Andrej Bagar nevét.

A ferencesek kolostorát Telegdy János nyitrai püspök építtette 1630-ban, a korábbi építésű  Szt. Péter és Pál kápolna helyén. Erről tanúskodik a kolostor bejárata fölött látható Telegdy püspök címere. Az egyházi épületegyüttest a ferencesek reneszánsz kolostora és a Szt. Péter és Pál római katolikus templom alkotják. A római katolikus templom is reneszánsz stílusban épült, csak később barokkizálták. A templom belső tere 18. századi. Legértékesebb emléke az Assisi Szent Ferenc életét bemutató 33 dombormű, a bécsi Franz Xaver Seegen szerzetes...

A középkori védelmi rendszer szerves részét képezte. A 2011-es felújítást követően egy amfiteátrumot alakítottak ki benne. Nyáron filmvetítéseket és szabadtéri koncerteket rendeznek itt. A gótikus árok szabadon, ingyenesen látogatható.

Középkori alapokra épült a 18. sz. elején, később többször átépítették. Jelenleg a Szent Gorazd püspökvértanú nevét viselő papi szeminárium otthona. Az épület az 1876–84-es átépítésnél kapott eklektikus jelleget Roskoványi Ágoston és Palugyay Imre püspökök kezdeményezésére. A korábban 3-szárnyas épület 4., a belső udvart lezáró szárnyát az 1993-95-ös átalakításkor építették meg. A homlokzat közepén található az oszlopcsarnok az oszlopokkal, melyek a díszes párkányt hordozzák, valamint az erkély baluszteres korlátját.

A zsinagóga a monarchia ismert zsinagóga-tervezője, Baumhorn Lipót tervei alapján 1911-ben épült. A város történelmi központjában, az emlékműövezetben fekszik. A négyzet alapú zsinagóga díszes, kovácsoltvas kapuval büszkélkedik. A bejáratnál emléktábla őrzi az építéshez anyagilag hozzájáruló alapítók és adományozók nevét. A zsinagóga belsőépítészeti díszítése szerény, nincsenek festmények, szobrok és Isten-ábrázolások sem. A homlokzatot szegmentált és orientális elemek, kasírozott növényi és geometrikus díszek uralják. A zsinagóga...

Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885.11.30-án nyílt meg 36.223 kötettel, gyűjteménye ma 66 ezer kötetet számlál. Túlnyomó többségük latin (35%), magyar (23%) és német nyelvű (21%). A könyvek...

A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a 18. század végén egy hatalmas késő barokk palotaépület váltotta fel. A 19. század folyamán az épületet többször...