A várrom a Hricsó-váralja fölé magasodó dombon tör az ég felé. Eredetileg román stílusú királyi vár volt, mely a Vág folyó völgyében vezető út mentén állt, már jóval a tatárok betörése előtt. Annyi bizonyos, hogy 1265-ben már állt. A Vág folyó bal partján egy meredek, tagolt sziklacsúcsra építették, a Közép-Vág-völgye legöregebb várai közé tartozik. A viszonylag szerény méretű várat egyenletlen, sziklás terepen helyezték el. Az első írásos emlék arról, hogy Hricsó váralja lakott volt, Corvin Mátyás idejéből származik. A vár tulajdonjoga kézről kézre vándorolt, a tulajdonlási vitákba több feudális úr is bekapcsolódott. A XVII. sz. végén villám vágott a várba, azóta pusztul. A vár belső terében néhány falon fennmaradt az eredeti borítás, pucolás. A nyugati lejtőn egy kis barlang található, mely a Nagymorva időszak legjelentősebb kerámia-lelőhelye. A várból gyönyörű kilátás nyílik a Roháč csúcsra, a Javorníky hegységre és a Vág völgyére.
