A csejtei várdomb már a történelem előtti korban lakott volt. Ezt a várudvarban és a vár közelében végzett ásatásoknál előkerült tárgyi bizonyítékok támasztják alá. A vár az Alsóvisnyó (Višňové) település melletti dolomit dombon épült. Írásban először 1276-ban említik. A határmenti királyi erődítményvonal részét képezte. Rövid ideig Csák Máté birtokolta, 1392-ben Ctibor tulajdonába került. Később a vár többször cserélt gazdát, míg a Nádasdy család kezére került.
A várban élt Báthory Erzsébet (1560-1614), akinek alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Nádasdy Ferenc báró – magyar főnemes, hadvezér, Vas vármegye főispánja, dunáninneni főkapitány – felesége volt. Báthory Erzsébet 1585-1610 között, alig negyed évszázad alatt több, mint 600 fiatal lányt gyilkoltatott meg. A legenda szerint vérükben fürdött, így akarta megőrizni szépségét és fiatalságát. Tetteiről elejétől fogva tudtak, férje nem csak fedezte őt, hanem a kínzások szemlélője is volt. A tömeggyilkosságok kiváltották az alattvalók ellenállását, így II. Mátyás 1610-ben Thurzó György nádornak parancsba adta, hogy a bűntetteket vizsgálja ki. Thurzó Báthory Erzsébetet tetten érte, akit életfogytig tartó fogságra ítéltek. 4 év raboskodás után Csejte várában halt meg. Néhány legenda szerint az úrnő valahol a vár területén van befalazva, más legendák szerint földi maradványait a csejtei templom rejti. Létezik azonban olyan legenda is, mely szerint a csejtei úrnő a látogatókat kísérti, hogy megmuitathassa az utat az arany kulcsot birtokló kígyóhoz, mely elvezetné őket az elrejtett kincshez.
A várdomb alja a csejtei főtértől autóval vagy kerékpárral közelíthető meg (3 km). A vár innen gyalogosan érhető el (5 perc). Távolsága Alsóvisnyó (Višňové) településről 30 perc gyalog.
